Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 10. szám

124 Ugyancsak e kérdésre vonatkozólag kevésbbé békés hangulatú levelet vett a „Wanderer". Az orosz hadaknak a Prut mentén való köz­pontosítására hivatkozva, írja levelező, hogy e hadak azóta tán át is keltek a határfolyamon. Hat nappal ezelőtt minden erre szükséges elő­készület meg volt téve. Bessarabiában a „déli hadsereg" minden kap­ható liszt-, zab- s árpakészletet Összevásárolt. „Mint látja — folytatja levelező — Oroszország nagyban játszik s nagy meglepetésekre lehetünk elkészülve,ha a nyugati hatalmasságok a maguk részéről nem sietnek. Az uralkodó hangulatot röviden vázolni fogom önnek. Oroszország nem várhat, míg az Al-Dunánál oly állapotok szerveződtek, melyek az Al­Duna általa birhatását örökre elzárnák. A jelen pillanat ugyan nem alkalmas „nagy eszmékre" mindennek koczkáztatására; de az orosz bi­rodalom legfőbb érdekei, és pedig nem csak a déliek, de még inkább nyugatiak, (a Visztula mellettiek) a szentpétervári udvar erélyes beavat­kozását követelik az Al-Dunánál. Oroszország semmikép nem enged­heti, hogy Bukurestben egy iránta ellenséges elem jusson uralomra. „A Duna mellett fogjuk Lengyelországot is végleg, s egészen meghódí­tani," ezt mondá egy magasállásu orosz diplomata. Porosz katonatisz­tek szép számmal vannak az orosz hadsereg táborában s amint Kotze­b u e tbk. környezetében rebesgetik, Szt. Pétervár s Berlin közt szö­vetség köttetett, mely az oroszoknak Posen tartományát (nem tudom mi kárpótlásért) ígéri oda. Tartalékkal írom önnek ezen hírt, noha benső valószínűsége van. De ha Oroszország a porta rokonszenvére számit, úgy a Neva partján nagyon csalódnak. A mint épen most hallom, tö­rök biztos készül Bukurestben, átveendő az ország ideiglenes közigaz­gatását, mire az 1865-diki párisi szerződés felhatalmazza a portát." Prim tábornok továbbá Reus gr. s Castillejos marquis, továbbá Milon del Bosch dandárnok s valamennyi a fölkelésben részt vett fő- és altiszt golyó által végrehajtandó halálra Ítéltetett. Az egész társaság egyébiránt, — biztosságban van jelenleg Portugáliában, s mondják, hogy a spanyol kormány ilyetén halál ítéletei nem mindig halálosak. A „Politikai Hetilap" magánytávsürgönyei. Bllkurest, márcz. 3. A kormány szükségesnek látta, hogy Moldvába katonaságot küldjön. Több járás számára rendkívüli biztosok neveztettek ki, kiknek a megyefónökök alárendelvék. Az államtanács ujjá alakíttatott. Floresco János lett az alelnöke. Kuza belgrádi ügynöke Callimaki az ideiglenes kormány által föl lett mentve működése alól. Laptulajdonos: B. EÖTVÖS JÓZSEF. Felelős szerkesztő: KELETI KAROLY. HIRDETÉSEK. EM1CH GUSZTÁV könyvkiadó-hivatalában Pesten (barátok tere, 7. szám 1. emel.) s általa minden hiteles könyvárusnál (Pozsonyban Wigand C. F. könyvárusnál) kapható: MAGYAR BIRODALOM ALAPTÖRVÉNYEI. kiadta A» eredeti deák szöveg mellé vetett magyar fordítással, kö/jogtani segédkönyvül ülásodik, javított, kiadás. Ara fűzve 1 frt 20 kr. Cainos vászonkötésben 1 frt 70 kr. Tartalma : Előszó. - I. Pactum avitum, ex Belae R. Notario. Az Ős Szerződés (Szabó Károly szerin*). — II. Bulla Aurea Andreáé II. Regié. II. An­drás Aranybullája (Szalay László szerint). — III. Partis Primae Titulus Nonus. Az EIBÖ Rész IX. Címe (az Akadémia Verbó'cijóbó'l). — IV. Pacificatio Viennen­sis anni 1>06. A Bécsi Békekötés 1606. — V. Lex Mathiae II. in negotio Relig. II. Mátyás kir. vallásügyi törvénye. — VI. Lex Mathiae II. de Comitiis. II. Má­tyás kir. törvénye az országgyűlés Bzerkezetéró'l. — VII. Lex Mathiae II. de ex­cludendis e gubernatione Regni extraneis. II. Mátyán kir. törvénye az idegenek­nek as ország kormányából kirekesztéséről. — VIII. Pacificatio Lincensis in co­dicem legum illata 1646. ALinci Békekötés.— IX. Leopoldi I. R. Lex de Succes­sione in Regno Hat reditaria Dorr us Austriacae. A trónöröklési első törvény X. Diploma Leopoldinum Minus, pro Transylvania. Az Erdélyi Lipót-féle Okle­vél 1691. dec. 4. — XI. Lex Caroli III. Reg. assecuratoria de integritate et inde­pendentia Regni. III. Károly kir. Biztosító Törvénye az ország Épsége és Füg­getlen Kormányáról. — XIi. Pragmatica Sanctio pro Hungária. A Pragmatica Sanctio Magyarországon. — XIII Pragmatica Sanctio pro Transylvania. A Pragmatica Sanctio Erdélyben. XIV. Specimen Diplomatum et Juramenti Regii Assecuratoriorum. Királyi Hitlevél és Eskü példájául M. Teréziáé. — XV. Ma­riáé Ther. Lex de negotiis H ngariae per Hungaros tractandis. Mária Terézia Nemzeti Kormányzás iránti Törvénye, b) Leop. II. R. Lex de effectuatione prio­ris. b) II. Lipót Törvénye az elébbinek valósításáról. — XVI. Lex de Indepen­dentia Regni. A Függetlenségi Törvény (Récsi Emil után\ XVII. De legislativae et executivae Potestatis exercitio. A Törvényhozó ^s Végrehajtó Hatalom gya­korlatáról. — XVIII. De Lingua Peregrina in negotiis Puplicis non inducenda. Minden idegen nj elvnek a közigazgatásból kizárásáról. — XIX. De Subsidiia et Contributione. Törvény a Segedelmek és Közadóról. — XX. Lex Leopoldina do Negotiis Religionis. II. Lipót kir. Vallástörvénye (Irinyi József szerint). — XXI. Lex Leopoldma de Graeci Ritus non unitiB. A Görög nem egyesültekről. — XXII. De Administratione et Contributione Croatiae. Horvátország kormányzá­sáról és közadójáról. — XXIII. Transylvaniae ad Coroi am R. Hung. relatio Er­dély viszonya Magyarors*ághoz. — XXIV. Flumen Civitas Portusque inarticula­tur. Fiumt becikkelyeztetése. — XXV. Francisci Rcgis Nova Ass curatiode con­eervandis Legibus Fund^mentalibus. Ferencz királynak az Alkotmányt újból megerősítő törvénye. — XXVI. A magyar Nyelv és Nemzetiségről. — XXVII. V. Ferdinánd kir. Vallási Pót'örvénye. — XXVIII. Az általános Birtokképesség­röl. — XXIX. Az Altalános Hh ata képességről. — XXX. A Miniszteri Kor­mányról. — XXX i. Az országgyűlés uj szervezetéről. XXXII. A Partiumról. — XXXIII. Magyarország Uniótörvénye. — XXXIV. A Közös Teherviselésről. — XXXV. A Jobbágyi Tartozások eltörléséről. — XXXVI Erdély Uniótörvé­nye. — XXXVII. Az Erdélyben bévett vallások teljes jogegyenlőségéről. — XXXVIII. Ferencz kir., császárságát illető, 1804 ki leirata.— XXXIX. Az 1848-ki Magyar Választótörvény. — XL. Az 1848-ki Erdélyi Választótörvény. — XLI. Az octóberi diplóina. ÉSZAKI FÉNY. Költemények. Puskin Sándor és Lermontoff Mihály után fordította ZILAHI IMRE. 16-od rét, 386 lap, ára 2 forint. REGEK OLASZFOLDROL. írták Pnlszky Terez, Ágost és Ferencz. 16-od rét, 224 lap, ára 1 frt 20 kr. A magyar birodalom természeti viszonyai ak leir&sa A magyar tudományos akadémia megbízásából készítette HUNFALVY JÁNOS, H magyar tud. akadémia levelező, B a magyar természettudományi és földtani társulatok rendes tagja. Három (igen erős) kötetben. (Az i. kötet 35 ivet (540 lapot) : a II. kötet 43 ivet (694 lapot) ; a III. kötet pedig 47 ivet (750 lapot) foglal magában, nagy 8-ad rétben. A 3 nagy kötetben immár teljes muukának ára 12 frt. i magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig rövid előadásban. (A magyar nemzeti HM)dalomtörtén*t tankönyve.) Irta TOLDY FERENCZ. Nagy 8-adrét, 28 és fél iv, vagyis 448 lap, ára 2 frt. A. 1 Képek a madár világból. Irta O-x*. XaéLZéLX* "FC á,lmétrr, több természettudományi társulat tagja. — 4-ik FÜZET. — Ismét 3 kitűnő fametsietü nagy képpel. — Ára 1 forint. Mind a négy füzet összes ára 4 forint. MAGYARORSZÁG HELYNÉVTÁRA, különféle kormányzati ágak szer.nti beosztás a mint az 1863-ik év elején fennállott. Legújabb hivatalos adatok nyomán összeállították é*s kiadták B.—R.—A.— P. — Uj olcsó kiadás.— Nagy 8-adrét, összesen 880 lap, ára csak 1 frt 80 kr. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv magyar akadémiai nyomdásznál.

Next

/
Thumbnails
Contents