Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 8. szám

POLITIKAI HETILAP. Megjelenik hétfőn reggel másfél—két nagy iven. Előfizetési dija, akár Budapesten házhoz hordva, akár vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, negyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 hasábos kisbetü-sorért 6 kr. Bélyeg külön 30 kr. „Citius enim emerget verítas e falsitate, quam e confusione." B a e o. Első évfolyam. 1865. 8. szám. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. Czikkek, levelezések s átalában a lap. szellemi részét \ \ illető küldemények és tudakozások a szerkesztőséghez í \ (Aldunasor. 20 sz.), előfizetési pénzek, reklamatiók és > s hirdetések a kiadó-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szám) < intézendők. Pesten, Augusztus 21. Pest, aug. 20. Lapunk szerkesztőségéhez naponkint érkeznek levelek, melyek azok felett, mik a megyékben történnek, vagy inkább nem történnek, aggodalmukat fejezik ki. Az első eltérő hangok ezek, azon öröm összhangjában, melylyel a rendszer-változás az egész haza által fogadtatott. Mi annál kevés bbé mellőzhetjük hallgatással e szózatokat, mert azokat az országban mind inkább elterjedő hangulat hív tolmácsainak tekintjük; s mert, megfontolva helyzetünket, a közhangulatnak ezen változását természetesnek találjuk. Ha meggondoljuk mily helyzetet foglalt el a helyhatósági szerkezet alkotmányos életünkben, mely oly nagy vala, hogy magyar ember századok óta az alkotmányosságot megyei élet nélkül alig képzelheté magának j s ha tekintetbe veszszük a befolyást, melyet a megyei hivatalok betöltése s a közigazgatás minden egyesnek jóllétére gyakorol, csak természetesnek fogjuk találni, hogy, miután az országgyűlés, melytől a nemzet helyzetének javulását várja, mindeddig összehíva nincs, és csaknem két hónappal a kormányban történt változások után a közgyűlések termei nem nyilnak meg, a megyék közigazgatása pedig ugyan azok kezében marad, kiket más kormány —nem a magyar alkotmány feltartására nevezett ki: ha ily körülmények között sok honfinak szivében aggodalmak támadtak, melyeket a „Sürgöny" azon nyilatkozata : hogy a megyék feltétlen helyreállítása nem fekszik a kormánynak szándékában, csak még inkább nevel. Annyival természetesebbnek tartjuk ezt, ha azon helyzetre fordítjuk figyelmünket, melyben az ország a kormányrendszer megváltoztatása után még most is áll. Azok közé tartozunk, kik a megyei szerkezet nagy előnyeit elismerve, azt még sem tartották alkalmatosnak arra, hogy benne alkotmányunk elégséges biztosítékát találjuk. Ugy voltunk meggyőződve mindig, hogy e rendszer, melynek nemzetünk azon szomorú időkben, midőn a török járom alatt görnyedénk, fennmaradását s később alkotmányos szabadságát köszöné, a jelen viszonyok között alkotmányosságunkat teljesen nem biztosíthatja többé, sőt, hogy e rendszer maga, főkép miután a jogegyenlőségnek elve elfogadtatott, csak ugy felelhet meg feladatának, ha főleg mint közigazgatási szervezet tekintetik, s mi is, mint más alkotmányos nemzetek, alkotmányunk főgarantiáját a kormánynak felelősségében keressük. — De azt, hogy mindaddig, mig a kormány felelősségének elve elismerve nincs, megyei rendszerünk képezi alkotmányosságunknak, habár hiányos, de egyedüli biztosítékát, azt, ugy hiszszük, nem vonhatja senki kétségbe. Miután tehát azon tisztelt férfiak, kiket Magyarország kormányának élén látunk, nem az 1848-diki törvények értelmében felelős miniszterekké neveztettek ki, a megyék helyre nem állítása kétségenkivül alkotmányos szempontból is nagy fontossággal bir. Az, mit Angliában indemnity bilinek neveznek, csak felelős minisztérium irányában lehetséges, s ha a régi magyar kanczellári és tárnoki hivatal hatásköre helyre állíttatik , alkotmányosságunk biztösítása a régi magyar megyéknek helyreállítását látszik igényleni. Egész fontosságuk szerint méltányoljuk tehát mi is azon okokat, melyek miatt a „ Sürgöny"nek említett nyilatkozata sokakban aggodalmakat ébresztett; de egyszersmind kötelességünknek tartjuk nyiltan kimondani, miként azon nézetet nem oszthatjuk, hogy azért, mert a megyék feltétlen helyreállítása a kormánynak nem fekszik szándékában, helyzetünk tetemesen megváltozott volna, vagy viszonyaink békés kiegyenlítésének uj akadályok gördíttetnének eléje. Nem osztjuk pedig e nézetet azért; mert 1-ször az 1848-diki törvényeknek V. és XVII. szakasza a megyékről csak ideiglenesen rendelkezik, s a jövő törvényhozásra bizza, hogy megyei szerkezetünket, a jogegyenlőség és kormányi felelősség elvével összhangzásba hozván, ezen institutiót kimerítő törvény által biztosítsa; s mert ennélfogva azt hiszszük, hogy ha megyei életünk az 1848-diki törvények értelmében helyreállna is, ez alkotmányos életünknek elégséges garantiát még nem nyújtana ; mert 2-szor, bármennyire elismerjük is a befolyást, melyet az egyes kérdéseknek megvitatása minden megyében a közvélemény alakulására gyakorol, azt épen a jelen pillanatban azért tartjuk kevésbbé szükségesnek; mivel a legfontosabb kérdésekre nézve, melyekről jövő törvényhozásunk határozni fog, a mi az elveket illeti, az egész nemzet már 1861-ben kimondta nézetét, melyet a legkimerítőbb és sokoldalúbb discussió sem változtathata meg, s a kormány minden uj discussió nélkül bizonyosan úgyis ismer, s mivel ezen elvek alkalmazására azaz a módra nézve, mely szerint a 48-iki törvények a birodalom hatalmi állásának s a Lajtán túli népek alkotmányos szabadságának veszélyeztetése nélkül végrehajtandók, csak akkor nyilatkozhatunk, ha a kormány azok netalán szükségesnek tartott egyes módosításai iránt nézeteit az ország elé terjesztette; mert végre 3-szor soha nem ismerjük el a kormány azon jogát, hogy fennálló törvényeket vagy épen nem, vagy csak feltételesen teljesítsen, minélfogva, ha a megyéknek feltétlen helyreállítása nem fekszik szándékában, e szándékot nem ismerhetjük törvényesnek. — Miután azonban az 1848-diki törvények egész kormányszerkezetünket megváltoztatták s a kanczellári s tárnoki hivatal helyébe felelős minisztériumokat állítottak, meggyőződésünk szerint: ha az 1848-diki törvények rendelései abban, mi a megyéket illeti a legnagyobb pontossággal végre is hajtatnak, jelen helyzetünk azért még nem válik törvényessé. Sem azon tisztelt férfiak, kiket kormányunk élén látunk, sem mi eziránt csalódásokban nem ringathatjuk magunkat, s ha ők, tudva, hogy a törvény a hivatalokat, melyekre kineveztettek megszünteti, a nehéz feladást mégis elvállalták, s ha mi, párt- s véleménykülönbség nélkül, örömmel fogadtuk a hirt, hogy kanczellárrá s tárnokká oly férfiak neveztettek ki, kikkel a közélet terén sokszor ellentétben álltunk, de kiknek alkotmányos érzéseihez teljes bizodalmunk van: az ok bizonyosan nem az; mert akár ők akár mi a helyzetet, mely az által támadj törvényesnek tartottuk; hanem az, mert ők el voltak határozva, hogy e nehéz hivatalokat a törvényesség helyreállítására fogják felhasználni, s mert mi, bizva személyiségűkben, jogosítva hisszük magunkat arra, hogy hivatalba lépésöket igy fogjuk fel. A megelégedés, mely ly el a magyar kanczellári hivatalnak régi állásába visszaállítása az egész országban fogadtatott, a bizalom, melylyel a nemzet az uj kormány fellépését üdvözlé, s azon támogatás, melyben minden oldalról részesül, nem onnan ered, mert a nemzet jelen helyzetét kielégitőnek tekinti, s annak fentartását óhajtja; hanem csak azon meggyőződésnek következése: hogy, miután a törvényességnek helyreállítása csak a törvényhozás eredménye lehet, mind addig mig a kormánynak törekvése oda czéloz, hogy országgyűlésünknek törvényes formában mentül elébbi összehivását eszközölje: a kormányt támogatnunk kell, habár