Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 7. szám

87 Bismarck ur e manőverre az olaszok felé fordult és ezt mondja nekik: „a jó egyetértés Olasz és Poroszország közt, mind a két félre nézve előnyös. Bizonyos körülmények közt Olaszország még Velencze birtokába is juthat /" Egy szó sem kell több! A hirek Olaszország elismeréséről Ausztria által, egyszerre elnémulnak. Nigra lovag Florenczból, decomponáló tudósításokkal tér vissza; Metternich hget még mindig Párisban találja, ki azért várakozik, hogy Bismarck ur Plombiéresben tanuk nélkül meg ne jelenhessen. Rögtön — mint egy bécsi lap mondaná — hal kan megha.rsan ismét a hir, hogy Metternich hg. és Nigra lovag, meg Drouin de Lhuys Ausztria és Olaszország kiegyezéséről tanakodnak. A „Herald" erősiti is, hogy Ausztria elismeri Olaszországot. Megint Bismarck uron van a sor. Ö azt mondja Poroszországnak, a mit csak egy Jago mondhatna: „végy pénzt magadhoz Rodrigo!" Váltsa és vásárolja be a porosz bank az ezüstöt a hol csak kapja. A commandit-intézetek folyassák be az ezüst küldeményeket. S küldtek is már Berlinbe valami ötödfél millió tallért. Ha pénz van haditerv is kell. Bismarck tehát védelmi állást foglal Jüterbogknál, oldalmozdulatokat tesz Boroszló és Drezda felé s váratlanul Bécs ellen támadót fúvat 440 ezer poroszszal, a mint ő kiszámította, 344 ezer osztrák ellen. Erre a párisi „Moniteur" mérsékletet ajánl Poroszországnak? Oroszország, mely ugy mondják, Bismarck ur háta mögött csendesen tüzel, egy hajórajt indit a svéd partok felé az orosz nagyherczeg vezénylete alatt. Barátságos látogatás ürügye alatt a hajóraj meg is érkezik. Azonban a dolognak nyugaton politikai jelentőséget tulajdonítanak s az elméket az az aggodalom fogja el, hogy Svédország, Oroszországhoz közeledik. Mind sűrűbbekké válnak aztán a levelezések Páris és London között s a lapok azt rebesgetik, hogy az osztrákporosz viszályra nézve a két nyugati kabinet egyetért. Miután nem képzelhető, hogy Anglia, Francziaország fegyveres beavatkozását pártolja : ez egyetértés is csak a semleges állásra terjedhet ki. Mire a bécsi lapok felkiáltanak : „Párisban jól tudják, hogy a győztes junkerek első gondolata volna Francziaország ellen coalitiót csinálni!" Bismarck ur tehát még egyszer körülnézi ellenét, mint Achilles Hectort a görög táborban, keresve testén a sebezhető részeket. Vagy még inkább hasonlít a dolog ahhoz, mikor a mesében a farkas a báránynak azt mondja: minek zavarod fel oda-alant a vizet ? s ebből egy meglehetős diplomatikus vita kerekedik. Ausztria meg nem engedheti, hogy a schleswig-holsteiniak a porosz seregbe soroztassanak, valamint az Oldenburgi hg. trónjelőltségét is ellenzi. Mert tulajdonképen ez a vita két fő tárgya. Jól van—mond Poroszország — szabályozzuk az együttbirtoklást (condominium), ha már ki nem egyezhetünk. A mostani elbai hgségi biztosok (Halbhuber, Zedlicz) ujak által váltassanak fel; mindegyik hatalom egyforma számú csapatokat tartson a hgségekben külön parancsnok alatt; mindenik hadtest különválva, a schleswig-holsteini terület egy-egy részét szállja meg, hanem az Augustenburgi hg. kormánya és befolyása szűnjék meg. Hiszen ez ugyanaz a táncz; ez nem megoldás, csak fegyvernyugvás, mely a törés elláthatlah következéseit csak távolabb tolja. Mi történik már most ? A „Times" azt hiszi, hogy a bécsi udvar az Augustenburgi hg. miatt nem szakít. A „General-corresp." franczia kiadása pedig megjegyzi, hogy e versio alaposságát kétségbe lehet vonni. Az „Indépend." fejedelmi congressust vár Gasteinban. Bizonyosan a porosz király özvegyének rebesgetett közbenjárása folytán. Az „Augsburg. alig.11 komolynak látja a helyzetet s azt mondja, hogy mosta'Bund actiója kezdődik, mely az Augustenburgi hg. elismerését mondja ki j mire Poroszország a szövetségből kilép. A nConstüutionnelu nem látja a dolgot ily sötéten. A tegnapi távirat pedig azt irja, hogy Bloome gr. — ki mint tudjuk ujabb utasításokkal Gasteinbe ment — egy óra hosszat értekezett Bismark úrral, de semmire se tudott menni. Tehát nyájas olvasó lesz még elég vasárnapunk ebben a tárgyban magunkat kibeszélni. Addig is tekintsük meg a szerencsétlen Negrettét, Juarez tbnokát, kit a francziák annyiszor elfogtak és megöltek s kit a mult hét elején is még három dandár kergetett; egyszerre csak a hét végén kivágja magát s erős állást foglal a mexikói császári seregek ellen. S hogy Franciaországnak, mely Algírból 6000 embert vet ujabban Mexikóba, a sereg szállításra minden oka meglegyen Seward amerikai* államtitkár egy sürgönyt intéz Párisba, melyben azt irja: „Az Egyesült államok kormánya teljes szabadságot tart fen magának arra nézve, hogy a mexikói kérdést adandó alkalommal, komoly megfontolás alá vegye." Ezenkívül Lengyelországból az az újság, hogy ott titkos társulatok alakulnak; Rómából, hogy még e hó végén IX. Pius és Victor Emánuel találkozandók és Belgiumból, hogy Lipót király a brabánti hg javára leköszönt. A Kölni újságnak írják Bécsből: Bismark ur szándékát, mely szerint minden alkudozást gyümölcstelenné akar tenni, hogy háborúra kerüljön a dolog, itt annyival inkább hiszik, mivel ő excja, az alkudozások folyama alatt gyakran eltér a főtárgytól, s itten-ottan kikap egy szót valamely sürgöny vagy ujságczikkből s azt hozza fel mint sérelmet s ugy szinli magát, mintha végit-hosszát nem érő fejtegetések után elégtételt vagy kárpótlást kívánna. Ausztria minden engedékenysége hiába való volna, miután Bismark urnák háborúra van szüksége. . Egy memorandum. A „Fkf. P. Ztg" szerint egy emlékirat van munkában, melynek rendeltetése a külügyi udvarokat a két nagyhatalom közti törés eshetőségére előkésziteni ,s Ausztria további elhatározásait notifikálni. Ö felsége — irja a „Wiener Abendpost" aug. 12-röl — ma délelőtt Ischlbe utazott. — Ama némely lapok által terjesztett hir, hogy ö felségeik, az osztrák császár és porosz király holnap (aug. 13.) találkozni fognak — korai. Ugy halljuk, hogy a porosz királv f. hó 16-ka előtt nem távozik el GasteinbóJ. — Egy a „N. F. P."-hez. éj jel érkezett távirat szerint, Poroszország elfogadja a neki felajánlott Lauenburg bgséget, azonban feltétlenül ragaszkodik februári programmja határozataihoz, hogy t. i. a schleswig-holsteini katonák a zászló-esküt a porosz királynak letenni kötelesek. — Ugyancsak a „N. F. P." irja: „Valószínű, hogy a legközelebbi napokban a találkozás az osztrák császár és porosz király közt Ischlben vagy Salzburgban megtörténik, miután a kiegyenlítés az együttbirtoklás tovább tartására nézve Ausztria és Poroszország közt tegnap óta (aug. 12.) bevégzett tény. A sürgöny, mely e fontos újságot hozta Alensdorff grófnak, ma reggel abban a pillanatban jött, midőn a miniszter Weidlingauból a nyugati vaspályához érkezett. Mensdorff gr. még elég korán jutott Pess-Zingbe, hogy e felől a császárnak, a ki épen indulóban volt, jelentést tegyen. Salzburgból távirják az „Oest.Ztgnak." Legújabb tudósítások szerint ö felsége a császár nem megy Salzburgba, hanem Bécsből Ischlbe, hová kedden aug. 15-én ő felsége a porosz király Gasteinból, Haliéin és Ebenaun át, anélkül, hogy Salzburgot érintené, érkezni fog. O felsége az özvegy porosz királyné is innen Ischlbe ment. Gasteinból távirják a „Presse"-nek: A porosz király tovább fog maradni Gasteinban. Gróf Blome ő felsége elutazásáig szintén itt marad. A találkozás ö felsége a császárral, megbiz hatólag csütörtökön vagy szombaton lesz Salzburgban. Kiegyenlítés és egyetértés a legbiztosabb kilátásban. Parisból aug. 11-ről irják: A Rio Grandé mellől uj, aggodalomgerjesztö hirek érkeztek az éjszakamerikaiak és mexikóiak közti súrlódásokra nézve. A „Zeidler-Corresp" a Krajova és Jassy-i nyugtalanságokról terjesztett híreket alkalmul használja ama titokteljes szerep felderítésére, melyet a berlini diplomatia, az elbai hgségek kérdésének megoldásánál a Dunafejedelemségeknek szánt. „Nem hallgathatjuk el—úgymond — hogy diplomátiai körökben az a gondolat merült fel, miszerint az Augus« tenburgi hget Moldva-Oláhország fejedelemségével ruházzák fel a gyermektelen Kuza helyett" stb. Napóleon császár aug. 11-kén a chalonsi táborba érkezett, hol 20-dikáig akar maradni. A cherbourgi és bresti ünnepélyeken ugyan nem fog személyesen jelen lenni, mindamellett azok igen fényesek lesznek és politikai tüntetéseknek sem lesznek híjával. A franczia tengerészeti miniszter aug. 15-kén beszédet tartand, mely igen erélyes modorban ad kifejezést a Francziaországot és Angliát egyesítő rokonszenvi érzelmeknek. Aug. 16-án Somerset hg tart beszédet. Mindkét beszéd, a franczia Londonban, az angol Párisban előbb jóváhagyás alá