Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 4. szám

53 11 tagnak hitel nyittatott 50 ftra 89 n n « 100 „ 150 „ 15 » r) n 100 „ 150 „ 89 w » n 200 „ 1 H » n 250 „ 78 n n 300 . 35 n V 400 „ 137 » n 51 500 „ 33 r n n 600 „ 2 n ÍJ V 700 „ 11 V n n •" 800 „ 130 V P 1000 „ 3 n »j w 1500 „ 26 n M n 2000 „ alapján 660 iparos vétetett föl hiteltulajdonosul, 336 pedig visszauta­síttatott. Ennélfogva még 504 kérvényező azon percet várja, a midőn 'a felvétel a hiteltűlajdonosok egyletébe ismét lehetséges fog lenni. A tagok fölvétele a hiteltulajdonosok egyletébe a felvételi bizott­mány által f. é. január 20-dikán függesztetett föl ideiglenesen és e sen idő óta az emiitett 504 folyamodó, valamint mindazon iparosok, kik hasonló óhajtást ápolnak, hiteligényeik kielégítésével második comis­siohoz utaltatnak, melynek siettetésére minden eröködés felhasznál­tatott. A felvételi bizottmány által a hiteltulajdonosoknak nyitott hitel következőleg oszlik fel: 550 frt. 8,900 „ 2,250 „ 17,800 „ ..... 250 „ 23,400 „ 14,000 „ 68,500 „ 19,800 „ 1,400 „ 8,800 „ • 130,000 „ 4,500 „ 52,000 „ 342,250 frt. Összesen tehát 660 tag hitelével 342,250 frtnyi tökében osztozik, oly összeg, mely a jelenlegi részvénytöke kétszeres mennyiségét megközelíti. Azonkívül még figyelembe veendő itt, hogy azon 159 tagja a hiteltulajdonosok egyletének, kik a hitel három magasabb, úgymint 1000, 1500, 2000, ftos categoriájában állnak, maguk részéről 186,500 frt hitelt élveznek. Ezen számok magyarázzák azt,hogy miért szüntette meg a felvételi bizottmány a tagok további felvételét. A tényálladék pontos igazolása érdekében azonban meg kell j e­gyezni, hogy ezen fenebbi 660 tag sorából már 42 egyén leszámítandó, ugyanis : az első félév folyamában 7 tag meghalt, ezek hitele volt 4,700 frt 27 „ kitörültetett „ „ „ 16,650 „ 8 „ felmondott és kilépett 5,850 „ A felmondások szabad akaratból történtek, ellenben a kitörlés részint azért történt, mert az illetők csőd alá kerültek, sokkal gyak­rabban azonban , mert járulékukat, a biztosítási alaphoz fizetni elmu­lasztották. A mint e forgalmi kimutatásból kivehető, f. é. június 30-ig a hiteltulajdonosok váltói összesen dijaztattak'. . 542,486 ft 50. krral. ebből megfizettetett ". . . „ 275,473 — „ minél fogva a hiteltulajdonosoknál még. .... „ 237,013 50 „ váltóik által fedezett követelés áll. Ebből kitűnik, hogy a hiteltulajdonosok a fél év végével a már befizetett 199,540 frtnyi — kr. részvénytökén, továbbá a 16,192 „ 50 krból álló biztosítási alapon kivül még .... 21,281 „ —• krt a takarékpénztári betételekböl használtak. Legközelebbi sorban felemlítendő a leszámítolási üzlet a bankvál­tókkal. Ezen értéktárgyak dijaztattak .... 591,966 ft 93 krral. Erre visszafizettetett 346,396 „ 6 „ E szerint a félév lejáratakor 245,570 ft 87 kr. volt a bank tárczájában. Az üzlet ezen ágában, noha néhány összeg veszélyben forgott, semmi veszteség nem fordult elő, és ezen körülmény azon körültekintő kritikáról tesz tanúságot, melyet a váltóbiráló testület, különösen annak kereskedő tagjai gyakoroltak. Az értékpapírokra való előlegezés még azon lendületet nem vette, melyre ezen üzlet képes volna, mind a mellett ily értéktárgyak di­jaztattak 90,021 forint erejéig. a mire visszafizettetett 48,827 forint, ami a lombard üzlet állását 41,194 forinttal ki­mutatja. A fenebbi közlemények felvilágosítására szolgáljanak még kö­vetkező jövedelmi adatok: Mint bevételek előfordul nak: Kamatok a hiteltulajdonosok váltóiért 8,045 frt 37 kr. „ bankváltókért 6,937 „ 69 „ „ előlegezésekért 1,057 „ 9 „ Díjak a fenebbi 3 üzletág után 3,846 „ 84 „ Részvénydíjak 4,151 „ — „ Késedelmi kamatok a részvényfizetések után . . . 1,514 „ 67 „ Ajándékok a belső felszerelésre «920 „ 29 Összesen 27140 ft A jelentés igy végződik: „Azjgazgatóság ugy vélekedik, hogy az intézet állapotát csak hiányosan rajzolná, ha azon tényezőről nem emlékeznék meg, mely a fentebbi számokban, igaz, nem egészen tük­rözi magát vissza. Értjük a közbizalmat, melynek az iparbank a közön­ség minden rétegeiben örvend, mely gazdag gyümölcsöt még csak a 7 kr. jövőben hozand. Ma bizony már senki sem létezik, ki intézetünk tel­jes életrevalóságát kétségbe vonná, sőt inkább mindenki tudja, hogy azon egészséges alap, melyen az iparbank nyugszik, mindenfelé buzdi tólag hatott, és hogy intézetünk példájára az iparos osztály hitelének emelésére hazánk különféle vidékein előkészületek történnek, ugy, hogy nemsokára azt fogjuk mondhatni: az iparbank jótéteményei a fő város határain is tul terjeszkedtek." Vegyes, A Kist'aludy-Társaságnak legközelebbi szerdán délutáni 5 órakor tartandó rendes havi ülésében többek közt az intézet pénzügyeire vo­natkozó tárgyak fognak fölmerülni; s ez okból a Társaság tagjai kéret­nek, hogy ezen ülésre minél számosabban szíveskedjenek megjelenni. A múlthavi ülést, mely jun. 28-dikán lett volna megtartandó, a megjelent tagok csekély száma miatt nem lehetett megtartani. Ugy lát­szik, a délutáni 5 óra sokaknak alkalmatlan; ez esetben azonban a ta­goknak az ülés óráját kell megváltoztatniok, nem pedig az üléseket el­ejteniük. A legközelebbi ülésben jó volna erre nézve is határozni valamit. Ezen ülésben fog, mint értesülünk, bemutattatni azon nagy ma­gyar népmesegyűjtemény, melyet a Társaság Kazinczy Gábor hagyo­mányából kapott. Halljuk, hogy több Shakespeare-i színmű fordítások is érkeztek be ujabban, melyek bírálat alá lesznek bocsátandók. Az Írói és művészi tulajdonjog védelmére Francziaország és Ba­jorország szerződést kötöttek a mult tavaszon, melynek szövege az imént jelent meg a Moniteurben. A Budapesti Szemle uj folyamából eddig öt füzet forog a közön­ség kezén, s a hatodik, mint halljuk, a napokban jelenik meg. A nyolez év óta oly becsülettel fenálló folyóirat, melyről most legelőször van al­kalmunk szólani, azon változáson ment keresztül, hogy Csengery An­tal szerkesztő-kiadó mellé Lónyay Menyhért személyében társ szegő dött, az évi ívszám mintegy tizednyivel emelkedett, kettős füzetek többé nem bocsáttatnak ki, hanem minden füzet külön áll elő, s igy a Szemle egyfelől sűrűbben érintkezik a közönséggel, másfelöl a több füzeten átvonuló nagyobb dolgozatokon kivül számosabb rövidebb czikkeket, ívnyi, félívnyi értekezéseket s ismertetéseket közöl. E rövidebb czik­kek változatosabbá és gazdagabbá teszik a Szemle tartalmát, mely különben nagyrészt jelenleg is az, mint az előbbi években. Föladatá­nak is, hogy az olvasót a tudományok és ismeretek mezején — nem száraz kivonatokkal, hanem a magasabb, igazi népszerűség vonzó hangjában tartott s nagyobbára teljesen eredeti csikkekkel — a kor színvonalára emelje, szintúgy megfelel, mint azelőtt. Mi, politikai és nemzetgazdasági közlöny létünkre, különösen azt konstatáljuk, hogy a Szemle a legfontosabb politikai és nemzetgazdasági kérdések tárgya­lásának is bő tért nyit, mint ezt — hogy egyebet ne említsünk — Deák közjogi munkáján és Kautz Gyula eredeti dolgozatán kivül, szá­mos ismertető czikk is bizonyítja. Egy a legközelebbi füzetben köz­lendő bankezikkröl, a füzet megjelenésekor, tüzetesebben meg fogunk emlékezni. Addig is ajánljuk a jeles folyóiratot olvasóink figyelmébe. Képzőművészet. A jobb, hála istennek lassankint nálunk is győzni kezd. Buzgó kiadónk Emich Gusztáv ur példájára, Heckenast Gusztáv kiadó is egyik irodalmi vállalatának mümelléklete elkészítésével Székely Bertalant bizta meg, ki szabadon választhatván, a kép tárgyául Eötvös József népszerű költeményét, a megfagyott gyermeket szemelte ki. A bensöség és költői hangulat, mely e képen elömlik ; a körülmény továb­bá, hogy a művész sajátkezüleg rajzolja köre ezen legújabb szép kom­positióját, annak oly mübecset kölcsönöz, melynélfogva—hogy ne riad­junk vissza egy százszor elkoptatott frázistól — a külföldi vállalatok ilynemű kedvezményeivel a legsikeresebben fog versenyezhetni. Kissé hiteltvesztett mümellékleteinknek sora ily müvek által ma­gasabb kategóriával gazdagodik meg, s ezt nem lehet elég melegen üd­vözölnünk. Mert fájva tapasztaljuk rég óta, hogy legjobb művészeink­kel csak ritkán találkozunk az illustratió terén, s ez által a kontárok nagy seregének tág alkalom nyílik, jó illustratiók után sóvárgó olvasó­közönségünk előtt a hazai művészet ezen terményei iránt megvetést gerjeszteni. — A kik tudják, tudják; de egyszer fölemlíteni nem árt, hogy ebben kiadóink a föhibásak, mert az illustratió ügyében nem szok­tak egyenesen a művészekkel, hanem csak a metszőkkel szerződni, s a művész ilyformán a képzettség és belátás dolgában nálánál alantabb álló metsző kényétől függ. Ez anomália azt szüli, hogy jó eredeti rajznak kiadhatása, az érte fizetni szokott tiszteletdíj csekélysége miatt, csaknem lehetetlenné válik; mert a metszők érdeke ugy hozza magá­val, hogy mentül olcsóbb rajzokat kapjanak, legolcsóbb pedig a világ kezdetétől fogva a legrosszabb szokott lenni. E sajátságos helyzet eléggé megmagyarázza a hazai illustrált lapok ezen fögyengéjét, s a fordulat rögtön beállana, mihelyt a művészeknek ily méltó panaszra többé okuk nem volna. — A m. képzőművészeti társulat választmánya elhatározta, hogy a nyári forróság tartama alatt szünidőt enged magának, s a folyó ügyek elintézését september hava elejéig a választmányi elnökre bizta, ki a tisztviselők s szükség esetében külön Összehívandó választmányi tag közreműködése mellett fog a társulat érdekeiben eljárni. A társulat műcsarnoka az ugyanott munkába veendő átalakítá­sok és javítások miatt folyó hó végétől kezdve bezáratik, újra meg­nyílása annak idejében közhírré fog tétetni. — Ugyancsak a m. képzőművészeti társulat műcsarnokában jelen­leg Lotz Károly kartonjai ís ki vannak állítva, melyek a redoute épület 8

Next

/
Thumbnails
Contents