Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 4. szám

54 lépcsőcsarnokában Than nagy képe fölött szemben s oldalvást a falszegélyeket díszíteni fogják. Nem tudjuk a műcsarnok látogatására mily befolyással voltak e minden tekintetben jeles müvek kiállítása; de azon közöny után ítélve, melyet napi sajtónk általában ezen tagadhatatlanul közérdekű ügy iránt mutatott, csaknem azt hihetné valaki, hogy az ily termények hazai művészetünk látkörén, a mindennapi jelenségek közé tartoznak. Ez pedig nagy csalódás volna. Alig szükséges kimondani, hogy ezen igénytelen megjegyzés nem akar szemrehányás lenni senki irányában, legfelebb figyelmeztetés arra, hogy a hol annyiszor emlegetik a közönség részvétlenségét a művészet iránt, ott nagyobb melegséggel és liberialitással karolhatnák fel az elhagyatott testvér érdekeit. A művészet oly virág, mely csupán a közrészvét napfényében tud kifejleni. IZSÓ Miklós szobrász hazánkfiáról olcsó pártíogási buzgalmukban hibásan közölték némely lapok, hogy mindenfelöl közönynyel találkozott fővárosunkban s azért ismét kénytelen felszedni a vándorbotot s a külföldön keresni kenyerét. Biztos forrásból tudjuk, hogy az akadémia részéről megbízatott Stühler építész mellszobrának elkészítésével, s hogy Izsó a megbízást el is vállalta. Ennélfogva hosszabban fog körünkben mulatni. Azonkivül több itteni jóakarója abban fáradozik, hogy kivált a mellszobor szakában kitűnő tehetségét, egynémely más közintézetünk is igénybe vegye, mely fáradozásoknak, mind a művész, mind amaz intézetek érdekében a magunk részéről is teljes sikert óhajtunk. Zene. Torma Károly ur Erdélyből egy régi hárfa-iskolát küldött áttekintés végett. Az iskola Vay Mihály - - Rákóczi Ferencz fólovászmestere;— sajátja volt, s mint Torma ur irja: „Kissé vakmerő, de nem lehetetlen állítás volna az is, hogy a gyakorlatok egykor Hesseni Amália, Rákóczy Ferenczné tanulmányául szolgáltak, s vagy Boroszlóban, vagy Danczkában Írattak." A könyv táblája belső felén több helyen olvasható e gyermek kézzel irott név: Vay Júlia. Egy pár gyakorlat feliratából látható, hogy az egész 1713 — 1714-ben lön írva. Elméleti része, t. i.: a betűk ismertetése, a kulcsok különböző felosztása, hang és szünjelek, alakítójegyek leírása csak két kis lapra szorítkozik. Sajátságos fogalmat ád a kemény s lágy hangnemekről: t. i. kemény mind az, a mit keresztel jelzünk, lágy a mit b-vel jelzünk; s még sajátságosabb, hogy az esz hangot — mely szerinte lágy, disz-nek nevezi. A gya korlatok részint Dávid Zsoltárait tartalmazzák, részint az akkor divatozott tánczokból állanak pl. minuett, gavott, allemand, sarabande, passapied, bourre indulók, s ezeken kivül néhány ária. — A napokban jelent meg Langer János zenedei tanár kiadványában a „magyar dalok" első füzete. E füzet eredeti dalokat tartalmaz Orczy Bódog bárótól, Orczy Kamélia báróhölgytöl, 8 Langer Viktortól. (Mi az ára ? és hol kapható ?) A dalok érdekessége ugy kívánja, hogy önállóan s részletesen ismertessük, mit is annak idejében nem lógunk elmulasztani. — Berlinben Guttentag kiadványi közt megjelent Schumann Róbert életirata Reissmann Ágostontól. 240 lap 8-ad rétben. Ara 2 ft 70 kr. Az életirathoz vannak mellékelve Schumann megjelent müvei időszerinti sorozatban. — Az idei római zene-dijat a fiatal Lenepreu-nek adták ki a párisi mübirák. A lapok írták volt, hogy Ketten Henrik is pályázott. — Murska k. a. jelenleg Mozárt Varázssipjában mint éj király^ nője ragadja tapsokra a londoniakat. Nemsokára visszatér Bécsbe. — A müncheni lapok szerint Wagner „Niebelungen" dalmü-cyclusát is adni fogják az ifjú király pártfogása alatt. — Bujanovics Sarolta — kiről a lapok már néhány év előtt emlékeztek Londonban énekel, s mint tüneményt ünneplik. Rabatinsky k. a. négy évre szerződött a bécsi udvari színházhoz. Paulinát is emlegetik, hogy ugyanott alkudozik a jövőre. — Bizonyos bécsi karmester engedélyért folyamodott egy 32 tagból álló nöizenekar szervezhetése végett, mely csupa vonós hangszerekből fogna alakulni. E czélra már jeles egyénekkel is rendelkezik.. Vájjon lesz-e zenekarában nagy bőgő is ? — Liszt apátot Párisba várják, hol anyját akarja meglátogatni. „Kl'lckezés a nemzetgazdaságtan jelentőségéről és hasznáról, vonatkozólag a műegyetemi hallgatókra." Ez czíme egy felolvasásnak, melyet Dr. Gerlóczy Gyula, a budai kir. műegyetem tanára 1864-dik év október havában az összes műegyetemi hallgatók előtt tartott. E felolvasás kifejtvén a nemzetgazdasági tudomány fontosságát s nélkülözhetlenségét a mindennapi életben, buzdítólag szói leginkább a technikusoknak, foglalkozzanak minél komolyabban e tudománynyal, mely azonkivül, hogy kijelöli számukra az állást, melyet a társadalomban elfoglalni készülnek, egyúttal képesíti arra is, hogy a közéletben a haza javára tevékenyen részt vehessenek. Ez értekezés kinyomatását, buzdító tartalmánál fogva a Helytartótanács oly czélból rendelte el, hogy az minden év elején az intézetbe felvett uj hallgatóknak, egy-egy példányban kiszolgáltassék. „Betli—KI, érdemes magyar izraeliták díszcsarnoka" czíme alatt most vettük egy több ideje megindított folyóirat ötödik füzetét. Szerzője Reich Ignácz, a pesti izraelita elemi fő tanodában a héber és magyar nyelv tanára. A jelen füzetben több érdemes magyar zsidó életrajzán s tevékenysége ismertetésén kivül Engel József, jelenleg Rómában tartózkodó szobrász-hazánkfia arczképével s életrajzával is találkozunk. Reichnak arczképét pedig nem rég a „Vas. Ujs." mutatta be olvasóinak, mely alkalommal kiemelvén az érdemeket, melyeket a férfiú magának a zsidók magyarosításában szerzett, ismertető czikkét e szavakkal végzi: „Kívánunk minden zsidó községnek ilyen magyar tanítót, s minden derék magyar tanítónak hazafias érzelmű, s a kor kívánalmainak örömest hódoló, derék községet, mint a minőt hazánk határai között itt-ott már feltünedezni látunk." Az Erdészeti líl|)0k-ban olvassuk: Az orsz. magy. Gazdasági Egyesület által, az erdészeti javaslat kidolgozására kinevezett bizottmány f. é. jun. 5-én tartá Pesten első ülését, melyben Divald Adolf e törvényjavaslat alapelveiről egy épen oly terjedelmes, mint alapos értekezést olvasott fel. A bizottmány idő hiánya miatt nem bocsátkozhatván ez alkalommal az alapelvek tüzetes megvitatásába, elhatározta, hogy ezen mély szakavatottsággal irt értekezés a Gazdasági Egylet választmányának használatára kinyomassék, hogy az annak alapján az erdészeti törvény alapelveit mélyebb megfontolás után még a folyó év őszén' ismét tartandó bizottmányi ülésben véglegesen megállapítsa és ezekből kiindulva egy törvényjavaslatot készítsen. GAZDASÁG, IPAR, KERESKEDÉS. Pénzügyi szemle. Pest, jul. 22. Az 1864-re szóló államháztartási zárszámadás, mely az imént közzé tétetett, sajnosán igazolja a már régóta nyilatkozó aggodalmat, hogy Ausztriának s igy Magyarországnak is nemzeti vagyonossága fogytán van. Ez állítást immár érthetően szóló számadatok indokolják. E számadatok oly világosan szólnak, hogy a kormánysajtó részéről hiu erőlködés, ha horderejűket csökkenteni vagy a szomorú pénzügyi helyzetet szépítgetni akarja. A mult pénzügyi korszak hivatalos kimutatása szerint 33,730,805 fttal csekélyebb vala a jövedelem, mint eleve ki volt vetve. Ez összegéből egyenes adó hátralékra 5,384,194 ft., csekélyebb közvetett adó jövedelemre 12,221,400 frt., az állambirtok csökkentett jövedelmére pedig 12,460,312 frt. esik. Ha már az 1864-diki év is ily szomorú tényeket hozott napvilágra, mit várjunk a nemzeti jóllétre nézve a 65-diki évtől, mely sem iparra sem kereskedésre nézve jobb eredményeket nem szült, s melyben a pénzügyi bajok és hiányok még folyton folyvást és teljes erővel működnék. • Kimutatásokról levén szó, egy pillantást a bécsi nemzeti bank heti kimutatására is vethetünk. E szerint a bankjegyforgalom 1,356,189 írttal csökkent, a leszámítolás 540,206, a kölcsönök 1,867,700, a beváltott záloglevelek^ö^S s az érezpénzkészlet 104 írttal szállt alá. Ellenben a jelzálogi utalványüzlet függő követelései 559,763 fttal, a beváltott földtehermentesitési szelvények 60,815 frttal emelkedtek. Ha pedig a bankjegyforgalom, a leszámítolás és kiadott kölcsönök csökkennek, ugy ez bizonyos jele annak, hogy a kereskedelmi forgalom is csökken és elbágyad. A börze a mult héten semmi irányban sem engedett nagy befolyásnak. Csak helyi érdekű viszonyok hatottak némileg a különféle papirok áríolyamára. Mindenek előtt az L M. Stametz & Cie czégü bankház szándékolt végleszámolása vala az, mi a börzét mozgásba hozta. A nevezett ezég mindig kitűnő részt vett a börze nagy üzérkedéseiben 8 úgyszólván irányadó parancsnoka volt a börzének. Az I. G. Schuller ház bukása a Stametz czég erejét annyira igénybe vette, hogy ez eddigi uralkodó állásából sokat veszített, miért is a ház főnöke elönyösbuek látta, ha az üzlettel felhágy. A losonczi részvények még folyvást magukra vonják néhány üzérkedő kör figyelmét, noha másrészt mind erösebben nyilatkozik a szándék, hogy a csőd alatt álló társulat papírjait az árfolyamjegyzékből kitörüljék. A börzén ugyanis ugy okoskodnak, hogy a mint nem szabad csőd alatt levő kereskedőnek, a börzét látogatni, ép ugy nem volna szabad egy megbukott társulat papírjait eladogatni. Mi részünkről csodálatosnak találnék, ha e nézet győzne. A losonczi társulat papírjai, nézetünk szerint, teljesen jogosultak, hogy továbbra is a börzejegyzékben benmaradjanak. Csak a közönségnek van arra hatalma és képessége, hogy értékük iránt a megszavazott árfolyamban ítéletet mondjon, s a börze választmánynak nem áll jogában a közvéleményt praejudicálni; a losonczi részvények iránt pedig objectiv magatartás illetné meg. Azonkivül ez aktiák egy, még folyvást életképes vállalat rész vény'jelvényeinek tekinthetők s már ennélfogva