Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 4. szám

52 latainak egyenességét és loyalitását el kell ismerni; de semmi érezhető dolgot nem tett az osztrák birodalom újraszervezésére. Nem nyerte meg a széthúzó nagy nemzetiségeket s a dolgok ez oldalról kétséges állapotban maradván, sem a sereg leszállítását, sem a pénzügyek javítását nem lehet vala eszközölni. A statu quo, veszedelmessé és nyugtalanítóvá vált. Nem vagyunk meglepetve e bukás által. Hogy ily politika sikerülhessen, arra eyy század kísérlete lett volna szükséges. Nézzük Angliát: másfél század óta van vele egyesülve Skóczia, több mint hatvan éve, hogy Irlandot magához kapcsolta, és e két unióból csak az egyik sikerült napjainkig. Különben is nem élünk oly időszakban, melyben a fusio müve a különböző nemzetiségek közt, melyek eredetiségöket állandóan megtartották, befejezhető volna. Ausztriának tehát, ha valami gyakorlati dolgot akar megkisérleni, arra kell törekednie, hogy okos engedmények rendszere s alkotó elemei közti compromissumok által éljen. A Magyarországgal való kibékülésnek kell, e szintoly emberséges, mint okszerű politika alapjának lenni. Ha a bécsi udvar rosz lábon áll Magyarországgal, a belső bajhoz valóságos gyöngeség is járul a külfölddel szemben. Nehéz Ausztriára nézve, kívül, határozott politikát követni, midőn benn szétszaggatva érzi magát. Láttuk is az utolsó időkben, hogy Schmerling ur politikájának, mely belölre nagyon is német volt, nem vala ereje, hogy eléggé német legyen Poroszországgal szemközt, és kielégitöleg pártfogolja, a herczegségek kérdésében a német közép államok ügyét, Poroszország túlkapásai ellenében. Ellenkezőleg temélenünk szabad, hogy azon a napon, melyen Magyarországgal kibékült, a bécsi udvar képesebbnek fogja magát érezni, egész tekintélylyel visszaszerezni természetes szerepét a német conföderatio ügyeiben. Ausztria szövetsége a közép államokkal. A „Frankf. Postztg." szerint: „Oly szövetség,mely a fegyverben erős császári birodalmat, a pénzes és erőteljes közelállamokkal közös cselekvésben szilárdul egyesítené : a legerősb hatalom fogna lenni a szárazföldön, képes Poroszországot nemcsak legyőzni, de meg is semmisíteni. Vajon Poroszország most biztosabban számíthat-e külszö vétségre ? A nagy államok mind békét óhajtanak, leghatározottabban a francziák uralkodója, ki jól tudja, hogy egy roppant áldozatokkal alapított birodalom tartósságát csak Európa egyetértése és nyugalma biztosíthatja, valamint Anglia államférfiai is belátják, hogy egy uj háború csak súlyos sebeket ejthetne iparán. Németország bizalma, a porosz hatalom fő alapja, nagyon megrendült és nem terjed tovább, mint a vár falain levő ágyuk." A porosz képvisesók Ünnepének július 22-én kellett volna Kölnben megtörténni. A rendőrség, az ünneprendezö bizottmányt, mint „politikai társulatot" betiltotta. Ez azonban nem gondolva a betiltással, folytatá készületeit. S noha a főpolgármester Bachem ur, a Gürt zerich-teremre nézve kiadott tilalmat visszavette, az ünnep megnyitása reggelén a terem bezáratott. A lakoma-bizottmány képviselője KlassenKapelmann biró elé idéztetett, de nem találták. Az országos bíróság a rendőrfőnöknek a bizottmány feloszlatására vonatkozó határozatát megszüntette. Ez ellen az államfőügyész tiltakozik. Osztrák válasz. Karlsbadból írják: hogy "egy osztrák, Bismark ur ellenében — midőn ez 10,000 porosz katona Schleswigbe küldetéséről szólott, hogy ott rendet csináljanak — olyan formán nyilatkozott, mint XII Károly, ki a svéd államtanácsot azzal fenyegette, majd csizmáit küldi Stockholmba, az elegendő lesz. Olaszország lefegyverzése. A íranczia diplomatia Olaszország lefegyverzésén buzgólkodik. A lovasság és tüzérségbeli elbocsátások, a lovak eladása stb. bizonyítja Victor Emánuel elhatározását, hogy Ausztriának, ez üdvös rendszabály követésében segédkezet kiván nyújtani. Malaret ur, már hetek előtt Lamarmora tbnoknak azt a nyilatkozatot tette, hogy Ausztria, serege létszámát lejebb fogja szállítani; hát Olaszország nem volna-e hajlandó hasonlót tenni? Rómában Örömest látják a béke e jeleit és elgondolható a király, mint a pápára nézve uj biztosítékhoz, adta beleegyezését a sereg leszállításhoz. Uj évkor Victor Emánuel még nagyon harczias kedvében volt és midőn egy év előtt Ponza de San Martino a lefegyverzésről szólott, az udvarnál siket füleknek beszélt. Miniszter-tanács KegenSÜIirgban, Juj, 22-én a porosz király elnöklete alatt, melyre az összes porosz minisztérium meghivatott s a párisi porosz követ Goltz gróf is megjelent. Kliza, egészségi szempontból fürdőkre utazott. Távolléte alatt a minisztertanács kormányoz. III. Napóleon, f. hó 19-én érkezett Plombiéresbe. A császár 1858 óta nem volt itt, a midőn a Cavour-ral való hires találkozás történt. A COllgressiiS tervet megint felmelegíti a londoni „Pall-Mall Gazette" : „A franczia külügyminiszter, Goltz gróf és Metternich hg közt — úgymond — ujabban nyilatkozatok történtek, melyek szerint Drouyn de Lhuys ur kijelentette, hogy különféle függő európai kérdések, igy a schleswig-holsteini, a római kérdés, congressus nélkül meg nem oldható." Jcfl'ei'SOn Davis, ujabb bizonyítékoknál fogva, melyek bünrészességét árulják el Lincoln meggyilkoltatásában, katonai törvényszék elé fogna állítatni. Közintézetek és Társulatok. Magyar Akadémia. A mai ülésre, mely a bölcsészeti, törvénytudományi és történelmi osztályok ülése lesz, három érdekes előadás van bejelentve. Első lesz Urházy György lev. tag székfoglaló előadása; „A jelenkori szabadság, tekintettel a magyar alkotmányra," A második Kőnek Sándor lev. tag jelentése a magyar kir. Kúria statistikai működéséről. A harmadik Toldy Ferencz rendes tagé: „A lebédiai köemlékeken előforduló övcsészékröl." A nyelv- és széptudományi osztályok mult hétfői ülését csak egy fölolvasás töltötte be: Budenz József lev. tagé, ki néhány magyar igeképző, nevezetesen a -t, -ít, -szt, -tat, v. -tet származását fejtegette, tekintettel e képzők párjaira a rokon cseremisz, mordvin és finn nyelvben. E fölolvasás után — próba-fölolvasások következtek. Az oLvasóasztalt ugyanis mostani oldalhelyéröl a terem közepére, az elnökség elé állították s egy tag onnan olvasott. Innen csakugyan jobban és több felé hallik a hang, ennélfogva ezentúl itt lesz a fölolvasó aaztal. Csak az a baj, hogy a fölolvasónak a fél akadémia, s maga az elnökség is, háta mögé esik. A Szt.iStváll társulat f. hó 20-án tartott választmányi gyűlésében a nagygyűlés napjának meghatározása iránt abban állapodott meg a választmány, hogy elnök gr. Károlyi György hgprimás ő eminentiájával fogja kitűzni azon napot, melyet az egyházi fejedelem legalkalmasabbnak talál, hogy a nagygyűlésen maga elnökölhessen. A hgprimás elhatározására levén hagyatva az is, vajon a társulati alelnök Somogyi Károly, ki tisztjének viselésében többé akadályoztatva nincs, Pesten lakjék-e ezentúl állandóan, vagy pedig Esztergomból intézze a társulat ügyeit — a hgprimás fel fog kéretni arra, hogy az alelnök Pesten maradhasson. Az Encyclopaedia szerkesztése ügyében abban állapodott meg a választmány, hogy a mult évi nagygyűlés által kiküldött encyclopaediai bizottmány, Török János úrral érintkezésbe lépve, ha a további szerkesztést elvállalja, vele a szerződést az adott utasítások szerint megkösse. Végre a titkár bemutatta ö Eminentiája mult hó 2-ról kelt levelét, melyben a m. kir. Helytartótanács tudatja a társulattal, hogy néhai nemeskéri Kiss Sándor végrendeletében örökösödő unokájának, a kiskorú Zsigray Aloyzia grófnőnek kiskorában történhető halála esetére csőszi birtokát felszereléssel együtt a Szt.-István-Társulatnak hagyományozza. A pesti iparbank f. hó 22-dikén tartott választmányi gyűlésében a választmány elé terjesztett jelentésből a következőket véljük kieraelendöknek: Az utolsó tanácskozás óta, melyet a jelen gyülekezet tartott, már 3 hónap folyt le, és az igazgatóság számára többnemü indok keletkezett, hogy az alapszabályok 81 §-ában érintett közös tanácskozást a tisztelt választmánytól igénybe vegye. A legfőbb rugó azonban ezen ülés megtartására az első üzleti félév lejárata, mely legtermészetesb alkalmat szolgáltat, hogy az Első Magyar Iparbank működéséről a tisztelt választmány lehetőleg legjobb tájékozást szerezhessen. E czélra az igazgatóság hármas kimutatást terjeszt elő, t. i. a forgalmi , — a jövedelmi, — és a vagyon kimutatást, a melyekhez maga részéről néhány észrevétellel járul. A forgalmi kimutatás, mint a 9 hónapi összes befizetések sommáját, az iparbanknál kitüntet 1699,907. 31 kr. az összes kiadások 1685,598. 90. krajezárra rúgnak, minél fogva a második félév kezdetén 14,308. 41 krnyi pénztári készlet mutatkozik. A bevételek közt legelső sorban fordulnak elő a részvényekre való befizetések, melyek f. é. június végéig 199,540 frtra. rúgtak és minthogy valamennyi 1000 darab részvény urára talált, még csak 460 ftból álló hátralékot adnak. Az iparbank legfontosabb üzletágául a hiteltulajdonosokkal folytatott üzletet kell megismernünk. Az alapszabályok 40 § értelmében, azon összeg, mely a hiteltulajdonosok váltóinak leszámítolására fordittatik, az alaptőkére történt befizetések összegét tul nem haladhatja; ez tehát a részvénytőkének 200,000 forintja volna, — de minthogy ez utóbbi csak részletenkint fizettetett be, az igazgatóság oly eljárást volt kénytelen követni, miszerint a hiteltulajdonosoknak kezdetben a nekik nyitott hitel csak 70— 80%-at engedményezhette a censuráknál, később minden hitteltulajdonosi váltó 1000 forintig dijaztatott, jelenleg pedig minden egyes hiteltulajdonos a neki nyitott hitel egész összegét minden megszorítás néiIpJ élvezheti, és valósithatja. Az igazgatóság sohasem kétkedett abban, hogy a 200,000 ftnyi részvénytöke távúiról sem elegendő a hiteltulajdonosok igényeinek kielégítésére ; ezért törekvése folytonosan oda is volt irányozva, hogy a 40 § további tartalmának is megfeleljen, a takarékpénztári betétolekböl mindig annyit fordítván a hiteltulajdonosok szükségeire, a mennyit más érdekek veszélyeztetése nélkül tenni lehetett. Ily módon átalán mindig mintegy 25,000 ft a takarékpénztári betételekböl, továbbá a biztosítási alap 16,192 ft 50 kr ja álltak a hiteltulajdonosok rendelkezésére. A hiteltulajdonosok viszonyainak megitélhetésére szükséges megjegyezni, hogy egyletük működésének első korszaka, lényegesen a később bekövetkezendöktöl különbözik. Az első korszak a már végrehajtott első részvénykibocsátvány által határoztatik meg. Ezen időszakban alakult a felvételi bizottmány, biráltattak meg ez által az iparosok folyamodásai, kik az egyletbe fölvétetni akartak, és fogadtattak be vagy utasitattak vissza a folyamodók. Az intézetnél nyilván tartott jegyzetekből kitűnik, hogy az első félévben 1500 iparos jelentkezett felvételért a hiteltulajdonosok egyletébe. Azonban csak 996 folyamodás tárgy altatott, ugy, hogy azok