Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 23. szám - A közoktatás kérdéséhez 1. [r.]

300 az osztrák-német egyesületi forgalomban is mindazon könnyítések fognak életbe léptetni, melyek az egyleti kormányok értekezletén czélszerüknek bizonyultak be. Az OSZtrák Uj államkölcsön aláírásakor a tervezett összeget jóval meghaladták. Csupán Páriában 10,000 darab kötvénynyel, mi körülbelöl 20 millió ezüst ^forintot képvisel. A birodalom határain belől történt aláírásokra nézve hallik, hogy a központi pénztárnál 4480 db. kötvény, a nemzeti banknál 11,367 db., az angol-osztráknál 12,659, a földhitelintézetnél 6913 db., a fiókintézeíeknél 4244 db. s utólag meg 1154 db. lett aláírva. Az osztrák jegyzések összege tehát 40,917 db. kötvény, 20,458,500 frank vagy 8,183,400 frtnyi névleges értékben. E szerint okvetlenül csökkenteni fog kelleni a kötvényeket, minek módjáról azonban eddigelé még hiányzik a megállapodás. A peSli takarék-pénztár, mint tudva van, az udvari Kanczellária által oda utasíttatott, hogy alapszabályai közé azon feltételt is vegye fel, miszerint az általa leszámítolandó váltókon legalább egy bejegyzett kereskedő legyen aláírva. Az igazgatóság e tekintetbeni előterjesztései első ízben semmi eredményre nem vezettek. — Minthogy pedig e hir, az általa érdekelt földbirtokos és iparos osztálynál könnyen megmagyarázható aggodalmakat idézett elő, s e hitelforrás elvesztésétől is tartamok kellett, a magy. kir. Helytartótanács ujabb felterjesztése folytán indíttatva érzé magát az udvari kanczellária, hogy az említett korlátoló rendszabály foganatosítását felfüggeszsze. Legújabb. A lajtáDtílli tartomáDyi gvülések feliratai közül kiemelendő a linzi tartnmánygyülésé, mely következőleg végződik: „Méltóztassék lölségednek a lajtáninneni országok alkotmányos állapotainak teljes helyreállítását — eléje nem vágva a Szt.-István koronájabeli országok jogviszonyainak— a birodalom javára, a jogi öntudat erÖsbitésére, különösen pedig a közös szabad ügyek megállapítása czéljából elrendelni, s kegyesen intézkedni, hogy a teljes alaptörvénybeli jog gyakorlatának akadályai elhárittassanak. A „Debatte" ez alkalomból megjegyzi, hogy mégis csak nagy különbség létezik még azon tartományi gyűlések közt is, melyeket a centralista reactio uralkodása alatt állóknak hisz. A gráczi például, kéri a felfüggesztés megszüntetését; a bécsi a szűkebb reichsrathbehívását, s a többire csak mellékesen terjeszkedik ki; a linczi végre az alkotmányos állapot teljes helyreállítását kívánja, de csak azon föltétel alatt, hogy elé ne vágjanak a Szt.-István koronája jogviszonyainak. A hivatalos „Corresp. Bureau" röviden bán el a gráczi gyűléssel. Azt írja : Kaiserfeld, mint jelentéstevo, a sistálás ellen jogi s politikai okoknál fogva emelt szót. Az alkotmány ellenmondásait tagadja ; nem a jogeljátszás, hanem azon kötelesség folytán, hogy a birodalom s Magyarország jól értett érdekei meg védessenek, kell fölfüggesztve maradni a 48-diki törvényeknek, melyek már egyszer belháborura vezettek. Ausztria és Franeziaország viszonyáról irja a kölni újság, hogy az tulajdonképen csak kaczérkodás, melynek semmi további czélja, mint Poroszországot nagyon is gyors mozgásában feltartóztatni. Egy valóságos franczia-osztrák szövetség, Metternich hg. és hgnö egyesitett szeretetreméltóságuk mellett is, agyrém marad mindaddig, mig csak Olaszország a két császárság közt ott áll. De a provisoriumot a schleswig-holsteini kérdésben kényelmetlennek találják s Ausztriáért azért tesznek többet, hogy Poroszországgal az elszigeteltséget éreztessék. Az angol királyné személyesen fogja a parlamentet megnyitni. A közvélemény ezt igen jó néven venné, mely nem egészen ok nélkül azt veti a fejedelemnö szemére, hogy az ország iránti külső kötelességekről nagyon is megfeledkezik, mióta Albert hg meghalt. A parlament elé különösen két kérdés kerül : a választási reform és jamaikai zavarok. A „Post" azt hiszi, Russell lord elnapolja a reformot, megelőző vizsgálatot javasolván. Az űj pTOfisorillttl Schleswig-Holsteinban, még ez év végéig be fog hozatni; a definitivum lehetetlen. A mexikói tróllörökösödést Franeziaország egy belga hg. számára akarja fentartani, hogy alkalommal Belgiumot bekeblezhesse. A belga király életveszélyesen beteg. Egy röpirat megjelenését várják az osztrák pénzügyekről. Szerzője Bismarck volna. A „Politikai Hetilap" magántávsürgíínye. Brüssel, dec. 3. A belga vasárnapi „Moniteur" irja, hogy a király egészségi állapota tegnap tetemesen javult. Magántudósítások szerint ellenben e javulás igen csekély. Bern, dec. 3. A bajor követ Hompesch távsürgönyben vett utasitás folytán ma Florenczbe utazott. Laptulajdonos: B. EÖTVÖS JÓZSEF. Felelős szerkesztő: KELETI KAROLY. HIRDETÉSEK. Uj bolt-nyitás. TAKATSIJSNOS 99 A VŐLEGÉNYHEZ czimzett, ezelőtt a váczi utczában jól ismert és a kiárulás által megszűnt fehérnemű-kereskedése jelenleg a kis hid-utezában a „vastuskőhoz" czimzett házban egész újonnan felszerelve £ rendkívül olcsó árakon^ nyittatván meg, u. m. tyi írt férfi-vászoningek, középfinom, V* frt „ „ finom, : és & frt„ „ egész finom, V» frt nö-ingek, horgolt csíkkal, 349 2 tyi frt „ szegélyzett mellel, ; és & frt „ hímzett mellel, I nagy választék gyermek-, fln- és leány-fehcrnemük|ben, rambnrgi, hollandi és börvásznak, asztalneműk, kávéabroszok és zsebkendőkben. Fagyás ellen A JPoljtikai Hetilap" 20-ik számában olvastam Numvári Werther Frigye* ujf Klet-ital gyárában készített (Franzbrantweio) sósborszeszre vonatkozó Sz'ever Károly ur elismerését. S minthogy szószerint a fájdalmas szaggatás és rhemnatikut* bajok ellen valóban én is kitűnő sikerrel használtam a fentebl i szert, söt a hideg őszi idővel lábfagyásom kimúlt s nemcsak a fájdalom, de kinos viszketfgség ellen ia, a mellékelt [könyvecske Dr. William Lee utasítása szerint eredményes gyógymódnak vallom, mely hathatós szert a fagyás ellen is hasonló elismerésem mellett ajánlhatom. Kapható Tőrök József ur gyógytárában, és Thallmayer és Társa uraknál, nádor-uteza a^ „Flamingóhoz", az illető gyámok pecsétjével ellátva. Ara egy nagy üvegnek . . 1 frt. r, „ kia n • • .45 kr. Használati utasitás ... 20 kr. Pest, november 17-én 1865. Eörley Kálmán, m. p. Az Eletital és Franzbrantwein központi irodája és főraktára: Pest, a mazeam átellenében, or~ szagot 25. szám, Nemzetiszin zászlók háromszinre festett rúddal és ezüst hegygyei. Gyabotból: frt.|kr. Orleansból: frt. kr. Pin.Kachemirból: frt.jkr. röfösek — 50 7a röfösek 75 ya röfösek 1 1 » n 1 — 1 n n 1 50 1 „ n 2 —. 2 n » 2 — 2 , „ 3 — 2 n * 4 —Í 3 n n 4 — •2% „ „ 4 50 3 n » 7 50 4 n v 5 — 3 » n 6 — 4 n n 15 — 5 n » 7 50 4 „ „ 10 — » n 20 —_ n » w h n 15 — e « ; 25 — Kívánatra a zászlók ezüst-rojtókhal, csipkékkel bojtokkal és fölirással láttatnak el. Pest, november 18-án 1865. Ajánlja Brunner Ch. váczi-uteza 13. sz. Pesten. Pest, 1865. Nyomatott Emich Gusztáv magyar akadémiai nyomdásznál.