Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 13. szám - Helyhatósági szerkezetünk 3. [r.]

160 Büszkéséggel tekinthetünk vissza'történetünk ezen korszakára, s ha a szívósságot látjuk, melylyel e nemzet minden talpalatnyi földét ellensége ellen védé, melylyel hazáját darabonként vissza foglalva, mit egyszer birt, soha sajátjának tekinteni meg nem szűnt; ha látjuk a hitet, melylyel nemzeti jövójéhez ragaszkodott, s midőn országának egy részét a török,bírta, s a másikban alkotmányos jogait erőszak tiporta le, küzdött hazájának földjeért s ősi alkotmányáért, egyszerre küzdött a nemzeti s vallásos 'szabadságért, mig vérének ontásával mindkettőt ismét magáénak mondhatá; ha látjuk az áldozatkészséget, melyben másfél századnál tovább minden osztály vetélkedett, mint küldi követjeit a török által elfoglalt megye a magyar országgyűléshez, s mily tiszteletben tartja a közös haza törvényeit a nemzetnek azon része is, mely egy századnál tovább a török által elfoglaltatott, s mint vesz részt a haza közterheiben mindenki, s csaknem elviselhetetlen adót fizetve a töröknek, miként küldi Körös és Kecskemét, vagy Ráczkeve (mert közös dicsősége az mind azon nemzetiségeknek, melyek határaink között laknak) mint küldik országos adójokat Fülekre hol akkor Pest vgye székelt, hogy filléreik a közös haza védelménél ne hiányozzanak, s miként teljesíti a török által kizsarolt magyar jobbágy egyszersmind a közmunkát, melylyel a török ellen várak emeltetnek, férfias elszántsággal elviselve mindent, mert lelkét egy nagy reménység tartja fel, s mert mindenről kész lemondani csak nemzeti öntudatáról nem — — akkor szivünket mély hála s tisztelet tölti el a nagy erények iránt, melyeknek nemzetünk ily viszonyok között fenmaradását köszöni, s azon kötelesség érzet, hogy a mit jámbor apáink ily áldozatokkal oltalmaztak meg, azt mi feltartsuk, bár mily áldozatokba kerüljön is. És kétségtelen, hogy a hosszú küzdelem, melynek nemzetünk fenmaradását köszöni csak megyei szerkezetünk által vált lehetségessé, s ragaszkodásunk ezen institutióhoz annál természetesebb, miután a viszonyok, melyekbe a török járomtól szabadulva jutottunk olyanok valának, melyek annak fentartását később is szükségessé tevék. ' Az összeköttetés, melybe fejedelmünk egysége által az akkor már absolut rendszer szerint kormányzott örökös tartományokkal álltunk, az osztrák államférfiaknak innen támadt alkotmányellenes törekvései, az, hogy független magyar, kormányunk nem létezett, s országgyűléseink mindig ritkábban hivattak össze, arra kényszeríték a nemzetet, hogy azon nem véres de folytonos küzdelemben, melyet a törökök kiűzése után ismét másfél századig nemzeti s alkotmányosléteért folytatni kellett, megint csak megyei szerkezetére •támaszkodjék, és nem tagadhatja senki, hogy ezen küzdelemben is minden győzelmet csak ennek köszönünk. Nincs nemzet, mely valamely institutiójának többel tar• tartoznék, mint mi megyei rendszerünknek. Általa szabadultunk meg vad hóditóink járma alól, általa tartottuk fen alkotmányunkat, s neki köszönünk az ujabb időben minden haladást, sőt még a haladásnak democratikus irányát is, mely annak folytatását biztosítja. Mert habár 1848 előtt a politikai jogok gyakorlatában csak a kiváltságos osztályok részesültek, nemességünk nagy száma, s az, hogy a kiváltság mint a birtoktól és socialis állástól független személyes jog gyakoroltatott, az egyenlőség érzetét terjeszté közöttünk, mely minden democratikus institutióinknak alapját képezi. Megyei gyűléseinknek köszönjük, hogy nálunk a társadalmi elkülönzések soha oly élesekké nem váltak mint azt más országokban látjuk; ők szoktattak arra, hogy az embereket nem ruhájok szerint Ítéljük meg, s az egyeseknek jogkörét ne birtokának határai szerint mérjük; ők készítették elő a nemzetet, hogy midőn 1848-ban a jogegyenlőség elve kimondatott, arra, hogy ezen egyenlőség a nemzet minden osztályai által elfogadtassák, nem vala szükség egyébre, mint hogy azon viszonyt, melyben a nemesség egyes tagjai századok óta egymáshoz álltak, s melynél az egyeseknek socialis állása tekintetbe nem vétetett, az ország minden lakosára terjeszszük ki. Megyei rendszerünk által az egyenlőség 48 előtt is erkölcseinkben létezett, s már azért is ismétlem: a nemzet jól teszi, ha azon institutiojához ragaszkodik, I s ha minden változásnál, melyet abban javasolnak a,,legnagyobb óvatossággal jár el. Ha azonban megyei rendszerünket objective [vesszük szemügyre, s annak részleteit vizsgáljuk, meggyőződhetünk arról is, hogy azon határtalan bizalom kőzé, melylyel hozzá ragaszkodunk, s melylyel jövő kifejlődésünk biztosságát benne keressük némely csalódások vegyülnek. Csalódás mindenekelőtt az, ha mindent mi megyei rendszerünk segedelmével eléretett e rendszer tökélyeinek tulajdonítunk. — Mi az angol institutiókról mondatik, hogy eredményeik csak az angol nép jellemének tulaj donithatók, az még inkább áll megyei szerkezetünkről.. — Megyei rendszerünk volt az eszköz, melylyel a nemzet a török hódítás alatt területét s később alkotmányát védelmezé; de a győzelmet nem a fegyver jóságának, hanem a karóknak köszönjük, melyek azt viselték, s ki küzdelmeink eredményét csak institutióinknak tulajdonítja, nem jár el józanabbul, mint az, ki a sikert, melylyel elődeink egyes helyeket a török ellen megvédettek, azon tökélyből magyarázza, melylyel palánkjaik s mocsárváraik építve valának.,— yalamint hazánk megszabadulását a török járom alól azon erkölcsi szigornak köszöni, melylyel akkor még egyes szavak is, ha a haza közügye iránti közönyösséget árulták el halállal fenyítettek meg: így alkotmányunk fentartása, s nagy része annak mit megyei szerkezetünk eredményének tartunk, főlég azoknak érdeme, kik megyéink körében működtek, s ennek bebizonyítására csak azon eredményekre kell hivatkoznunk, melyeket ezen intézmény más országokban sőt még hazánk egyes részeiben előidézett. Németországban a helyhatósági élet kifejtése az állam szétdarabolását vonta maga után. Azon népeknél, melyek a Törökbirodalomban egészen hasonló viszonyok alatt éltek az autonómia, melyet helyhatóságaikban élveznek a nemzeti egységnek érzetét tökéletesen megsemmisitette ; és még hazánkban is megyei szerkezetünk az ország különböző részeiben a legkülönbözőbb eredményeket idézte elé. Nemcsak a közigazgatás és bíráskodás körében, hol a megye az ország egyes vidékeiben a nem kiváltságos osztályok érdekeit ép oly kevéssé vette tekintetbe mint azokat más helyeken oltalmazáj hanem még mint alkotmányos garantia is, mit az 1823-diki események eléggé megmutatnak. Egy másik csalódás megyei szerkezetünk eredményének túlbecsülése. Nagyok ezen eredmények és fontosak. Megyei szerkezetünk fentartotta alkotmányunkat, s a mi ennél a jövőre nézve még fontosabb, fentartotta a nemzetben az alkotmányos érzetet, s férfiakat nevelt, kik a szabadsághoz ragaszkodni s kik avval élni tudnak, de midőn sérelmeink hosszú során végig tekintünk, tagadhatjuk-e, hogy e rendszer, a mennyiben azt mint alkotmányunk biztosítékát tekintjük, még ezen feladásának sem felelt meg tökéletesen, s tagadhatjuk-e, hogy a régi alkotmány fentartása e. nemzet jövőjének biztosítására még nem elég. Korunkban hogy valamely nemzet fentartsa magát, haladnia kell. Haladnia nemcsak alkotmányos jogainak fejlesztésében, hanem minden tekintetben. Joggal mondhatjuk, hogy alkotmányunk fenmaradását megyei rendszerünknek köszöni, de ha azon állapotra tekintünk, melyben az 1848-iki események más tekintetben hazánkat találták, nem kell-e megvallanunk, hogy e rendszer ennek előidézésére is nagy befolyást gyakorolt, s hogy, minden következéseit együtt véve, fentartotta ugyan alkotmányunkat, de nem oltalmazhatta meg azt számos sérelmektől, s a nemzet anyagi és szellemi haladását nem eszközölte. A megyei institutio, mely arra, hogy a nemzet alkotmányos küzdelmében soha egészen le ne győzessék, igen alkalmasnak mutatkozott, egyszersmind lehetetlenné tette a nemzet tökéletes győzelmét is, és midőn a nem alkotmányos kormányt bizonyos határok közé szoritá, a nemzetnek arra nézve nem nyújtott semmi biztosságot, hogy kormánya ezen határok között kötelességét teljesítse, s a hozott törvényeket végre hajtsa. Valamint azon bizodalomnak igazolására, melylyel I a nemzet megyei szerkezetéhez ragaszkodik, egész mul-