Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 13. szám - Helyhatósági szerkezetünk 3. [r.]

159 megegyeztethetö módosítását tartalmaznák, további elhatározásom előtt a többi királyságok és tartományok törvényes képviselőinek — hason fontosságú nyilatkozataik kihallgatása, s méltánylása végett — szintén előterjeszteni. Csak sajnálnom lehet, hogy ezen elutasíthatlanná vált lépés a szűkebb birodalmi tanács alkotmányszerü működésében is szünetelést von maga után, — azonban a birodalmi tanács egyetemes tevékenységéről szóló törvény minden összefüggése, s egyenlő érvénye lehetetlenné teszi a törvény hatályának szétválasztását, s részletes érvényben tartását. Mig a birodalmi képviselet egybegyűlve nincs, kormányom feladata lesz, minden halaszthatlan rendszabályokat, s ezek között különösen azokat foganatosítni, melyek a birodalom pénzügyi s nemzetgazdászati érdeke által követelvek. Nyilt a pálya, mely a legitim jog tekintetbevételével a kölcsönös megértésre vezet, ha — a mit teljes bizalommal várok — áldozatképes békülékeny gondolkozásmód, ha érett belátás fogja vezérelni megfontolásaikban hü népeimet, melyekhez ezen Császári szó bizalomteljesen intézve van. Bécs, sept 20-án, 1865. Ferencz József, s. k. Az országgyűlési választásokra vonatkozó sept. 18-án kelt királyi leirat végpontja a következőket rendeli: „királyi jogunknál és hatalmunknál fogva legkegyelmesebben megengedjük, hogy azJ1861-dik november 5-iki kéziratunk által feloszlatott megyei bizottmányok és királyi városi képviselőtestületek az 1848-iki V-ik törvényczikk 7-ik §-ában jelölt közgyűlések helyett a választási kerületek és központi választási választmányok constituálására egybehivhatók, és nektek ezennel komolyan rendeljük és parancsoljuk, hogy ti a választások keresztülvitelére szükséges törvényes intézkedéseket haladéktalanul megtenni kötelességteknek ismerjétek. A magyar országgyűlés összehívását illető kormányintézkedések s az ezekkel Összefüggésben levő kérdések s ügyek a törvényes határozatok pontos megtartása, a kellő alapossággal és a szükséges sietéssel tárgyaltathatása végett, báró Sennyey kir. fótárnokmester, a m. kir. helyt, tanács kebelében egy közjogi központi bizottmányt és egy külön közjogi országgyűlési osztályt állit fel. A központi bizottmányban maga a tárnok elnököl, tagjai Bartal György helyt, tanácsi alelnökön kivül még négy helytartó tanácsos. Személy- és rendszerváltozások hirét közlik Bécsből. Ugyanis Majláth Gryörgy fökanczellár mindjárt az országgyűlés kezdetével Sennyey fötárnokmesterrel hivatalt akar cserélni, hogy a magyar felső házban a tárgyalásokat vezethesse. Minthogy pedig az országbíró rangban a tárnokot megelőzi, az országbirói méltóság egyelőre nem lesz betöltve. Ugyanily, jól értesültnek mondott körből származott hirek szerint a magyar minisztérium az 1848-diki törvények alapján még az országgyűlés folyama alatt helyre lesz állítva. A pénzügy számára egy camerae praeses, a hadügy számára országos honvédségi parancsnok lenne kinevezve. A minisztériumok Budán szókelnek, maguk a miniszterek Bécsben a fölség személye mellett maradnak. 0 felsége évenkint három hónapot Budán fogna tölteni. A magyarországi cs. kir. pénzügyi igazgatóság, hír szerint, e folyó év végével megszűnik. A kerületi pénzügyigazgatóságok kiterjedettebb működési kört nyernek s „ínspectoratusok" neve alatt, ha bár a pénzügyministerium alatt állnak, egységes vezetésük a magyar helyt, tanács e^yik osztályában fog központosulni. Főispánná Temes megyében Murányi Ignácz, Liptómegyében pedig Szentiványi Márton neveztetett ki. Pest városa főpolgármesterévé RottenbillerLipót neveztetvén ki újra, az eddigi polgármester Krászonyi egyelőre nyugalomba helyeztetett. A horvát Országgyűlés újra október 9 röl november 12-dikére elnapoltatott. A horvát udvari kanczelláriában pedig ezután sem történik személyváltozás, mindaddig mig az illető országgyűlések kiegyezése a magyar korona országainak államjogi viszonyában nem létesült. Helyhatósági szerkezetünk. ÜL Pest, sept. 24. Bár mennyire térjenek el véleményeink, egy van, mire nézve az egész nemzet egyetért s ez ragaszkodása megyerendszeréhez. S ez természetes. Ha van institutio, mely egész multunkra elhatározó befolyást gyakorolt, s melyet sajátunknak nevezhetünk , mert a nemzet azt maga alkotta magának, maga tartotta is fen, és századokon át fenmaradását csak ennek köszöni: ez megyei szerkezetünk, s fátyolt kellene borítanunk történetünk legdicsöbb lapjaira, ha azon háláról akarnánk megfeledkezni, melylyel ezen intézmény iránt tartozunk. Nem Nagy Lajos korát értem, ki alatt a magyar birodalom Európában hatalomra talán az első vala; s nem Mátyásét, midiin zászlóink Bécs falain lobogtak. Az Anjouk korában megyei szerkezetünk valószínűleg alig különbözött attól, mely akkor Europaszerte divatozott, s a nagy Corvin alatt a nemzet nem megyei szerkezetének, hanem a hatalom központosításának köszöné nagyságát, melyet e fejdelem erős keze eszközölt; hanem értem a korszakot, melyben nemzetünk a török járom alatt görnyedve, elhagyatva, vagy csak gyengén támogatva másoktól, szabadságaért küzdött s győzött; értem a korszakot, melynek nagyságát nem egyes világhirtt diadal, hanem azon száz apró csata képezi, hol nem ismert színhelyen a névtelen vitézek ezrei ontották e hazáért véröket, s melynek dicsősége épen azért nem egyes királyok vagy hősök, hanem az egész nemzet tulajdona, mert nincsen osztály, mely a küzdelemben részt nem vett, s talán nincs család, melynek egyes tagjai vérökkel nem áztaták a győzelmi babért, mely a másfél százados küzdelem után a nemzet áldozatait megjutalmazá. Salamon Ferencz mult évben kiadott munkájában (Magyarország a török hódítás alatt) a rendelkezésére állott anyaghoz képest bámulatos világosságot terjesztett ezen egész korszakra s csak ki könyvét ismeri, melynél nevezetesebb meggyőződésem szerint az utolsó időben meg nem jelent irodalmunkban, az Ítélhet a befolyásról, melyet megyei szerkezetünk kifejlődésünkre gyakorolt. Valamint a nemzet, ugy ezen institutionak jelleme e korszakban tökéletes átalakuláson ment keresztül. Mind kettő e nehéz megpróbáltatások között fejlődött ki, s ha ezt tekintetbe netíi vesszük, sem megyei szerkezetünk nagy fontosságát, sem azt, mi a nemzet jellemében legtiszteletreméltóbb, nem érthetjük meg. Történetünk jellemző vonásai közé tartozik, hogy nálunk a haza egységének eszméje tisztábban fejlődött ki, mint a középkorban más nemzeteknél. Részben azon ellentétnek következése az, melyben a hódító nép alattvalóival állt, s mely azt szorosabb összetartásra kényszeríté, mint ezt Angliában is találjuk, hol a Norman elfoglalás után ugyanezen ok az ország egységének eszméjét szintén kifejté; de részben következése a nemzet jellemének is, melynél mint más keleti népeknél a személyes viszony, melyben fejedelmeihez s főnökeihez állt, mindig erősebb vala annál, mely őt egy bizonyos területhez köti. Annyi bizonyos, hogy a mohácsi vészig helyhatósági szerkezetünk, mely szt. István óta nálunk épen ugy létezett, mint máshol, nemzetünk életére több befolyást nem gyakorolt, mint más országokban. — Egész hadi szerkezetünk, a nemzet életének akkor legfontosabb része, banderialis rendszerünk által a nagy birtokra vala alapítva, 8 kétségtelen, hogy a mohácsi vészig közügyeinkre főnemességünk s nem a helyhatóságok gyakorolták az elhatározójjbefolyást. Mi helyhatósági, főkép megyei rendszerünket kifejté az a szükség vala. Ugyanazon viszonyok, melyek alföldi népünket arra birták, hogy kisebb falvaiból nagy helységekbe csoportosuljon össze, s melyek ezeket teljes elhagyottságukban autonómiára tanították, kényszerítették a nemzetet arra, hogy ellentállásának sarkkövét institutioinak egyedül épen maradt részében, a megyei szerkezetben keresse. Valamint az, hogy főbb nemességünk helyzete a 16-ik és 17-ik században egészen megváltozott, a török foglalás következésében a birtok viszonyokban történt teljes convulsionak tulajdonítható, mely által zászlós uraink a haza védelmére képtelenekké váltak s ez a megyéknek vált kötelességévé, és valamint épen ezért a főbb és egyszerű nemesség között mindig nagyobb egyenlőség fejlődött ki: ugy egész megyei rendszerünk azon viszonyok által fejlődött ki, melyek a török hódítás által támadtak. — Csak mert a hazának nagy része az ellenség kezében levén, országos hatalom nem létezett, mely a közigazgatást vezetheté, csak ez által történhetett : hogy végre egész közéletünk a megye körébe szorult, s csak ennek tulajdonítható az is, hogy megyéink egy századnál tovább tartolt teljes függetlensége nálunk Cantonalis szerkezethez ncin vezetett, s a haza eg)',ségének érzete soha egy perczig nem veszett el, mert azt a közös küzdelem, a haza közös ellensége ellen ébren tartá. 25*