Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Öröklési jog és az Öröklési jogtudomány

62 legáltalánosabb és legfőbb feladatának: annak t. i., hogy a va­gyon a szülőről a gyermekre adassék le. Más szóval a vagyon­nak lefelé szállása az, melyben az öröklés elveinek zsinórmérté­két keresnünk kell. A külföldi öröklőrendszerek alaptévedése, hogy a gyermeki öröklés gondolatától eltérnek és a vagyonnak gyermekről szü­lőre, tehát felfelé való szállásán építik ki a rokonok öröklését. Ezzel szemben a magyar ági örökösödésnek a vagyon lefelé szállítása az alapiránya. A vagyoneredet kutatása: a leszállás irányának a kutatása. így az oldalörökösödés is jogunkban a le­szállás természetszerű elvét követi és hatalmas támaszává válik a gyermeki öröklésnek. Ez okon a mi örökjogunk nem foglalja magában azt az önellentmondást és ijesztő igazságtalanságot, hogy a gyermektől az oldalörökösödés rendjén elvonja azt a szülei vagyont, melyet a törvény a gyermeki öröklésben kizáró lag neki szánt. Ez okon, idegen családok egymás vagyonába Örökösödésileg bele nem keveredhetnek, mert az ági vagyon oda és arra a törzsre száll, ahol ez a vagyon nem idegen, hanem eredendő. Ezért — végül — nem fog ki a vaksors szeszélye a magyar örökjogon, mivel az ági vagyon az ő útjában sohasem tévedez, hanem örökkön vissza-vissza szabadni a leszállás "re deti ösvényére. Azt egyébként Grossehmid maga sem vonja kétségbe, só! hangsúlyozza is, hogy az ági öröklés korlátlanul keresztül vagy túlságba vive visszásságokkal járhat. Ám e visszásságok cor­reetiója az ági visszaszállás bizonyos fokon való lezárásává! könnyen megvalósítható. Az „öröklött és szerzett vagyon" igen értékes fejezete az. mely az Országbírói Értekezleten felmerült javaslatoknak kriti­kai ismertetését és rendszerbe állított fejtegetését adja. Meg állapított eredményei: a közjogi elemeitől az 1848: XV. t.-c. alap­ján megszabadított ősi öröklőrendszer az örökjog elvont igazsá­gai világánál más örökösödéi rendszerekkel szemben jobb. A végintézet-ellenes öröklésnél az örökhagyói kötelességet helye­sebben szabja meg, mint a köteles rész intézménye s e mellett a törvényes öröklés számára erősebb alapokat adhat. Az örök­lött és szerzett vagyon közti különbség fenntartása nem jelent a kor szellemétől elmaradást, sőt azzal egyező, mert az öntevé­kenységet meg a munkát az örökösödénél tekintetbe veszi. Munkájának igazi központi része, gerince azonban az, amit témájának alapjairól a jogtörténelem, a tételesjog és az elvi' szempontok szerinti tagozódással elmond. Alig van irodalmunk­ban monografikus mű. mely írójának egyéniségét, történei szemléleteinek mélységét, a jogtételek elemzésének hajszálfinom­ságát, következtetéseinek ellentmondását kizáró okszerűségét, a jellemzések plaszticitását oly nagy és teljes mértékben egyesí­tené magában, mint ez a remekbe készült tanulmány. Sajátos irálya sokszor nehézkes, de dübörögve haladó mázsás súlyú mondatai mintegy magukon hordják, maguk után húzzák a régi magyar jog egész szellemvilágát és csodálatos megérzéssel tud

Next

/
Thumbnails
Contents