Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Öröklési jog és az Öröklési jogtudomány

63 ják kapcsolni azt az élő jognak mindazokhoz a vonatkozásaihoz, melyekben az alapgondolatnak ugyanazonosságát, hatóerejét a felületesen látó felfogni és érzékelni képtelen. Az „Öröklött és szerzett vagyon" tüzetes ismertetése hely és idő hiányában — hiú próbálkozás volna. A magyar jogirodalom szempontjából az a standard munka, mely bármily öröklési jogi kutatásnak kiinduló pontját, alapvetését adja. Határkő. Egyik oldalán a magyar jogvilág lapidáris igazságai vannak belevésve — a másik oldalára a Grosschmid Béni neve és élete munkája. III. A magyar jogi közvélekedés kialaknlására az „öröklött és szerzett vagyon" mellett nem kevesebb erővel döntölcg hatott Grossschmidnak másik, időben amazt megelőző és a M. T. Akadémia Sztrokay jutalmával kitüntetett „A köteles rész" című nagyszabású monográfiája. Az akadémiai bírálat szerint a konkurráló munkálatok közül ebben található legtöbb mélység, eredetiség, önálló búvárkodó s teremtő szellem, a tudomány előbbrevitelének legtöbb eleme. Alapos, tartalmas és eszmedús mű, mely a kötelesrész intézményének alapgondolatát, céljait, az egyes nemzetek jogéletében való kifejtését más rokon intézményekkeli összefüggését mélyen és valódi tudományossággal nyújtja. Egyúttal különös gondot fordít saját jogunk filozófiai hátterének megvilágítására s arra. hogy azon szálakat, amelyek előbbi jogunkból a mostaniba átvezetnek, kitüntese. Észjárása eredeti és geniális: nyelvezete erőteljes, a munka ekként jeles és abszolút beccsel biró alkotás. Szerző kiindulási pontja a kötelesrész intézményénél az Optk., melynek idevonatkozó rendelkezéseit az Országbírói értekezlet úgyszólván változatlanul vete át. .Magának az intézmhéynek lényegét a vérek jogának védelme teszi ki. A vérek joga alatt pedig az örökhagyó akarata ellen is érvényesütő öröklést kell érteni. Philosophiai elmélyedéssel fejtegeti Grosschmid a vérek jogát a maga általános természete szerint s megállapítását a mérlegelés szigorú zsinórméreteként alkalmazza a római — majd a francia rendszerű köteles rész birálatos ismertetésénél. Tárgyalásainak rendszere a monographikus munkák számára valóságos iskolapélda. Feladatául, amint mondja ..a jogirodalom fájának egyes ágán a sür jebb Mégasást, a bővebb tárgyalás" elvégzését tekinti. Alkalmazkodik ..e fa meglevő növéséhez, derekas ágazatához, amin a változtatás nem őt — az írót — haúem a törzsökös munkákat illeti" (Lásd „Magánjogi tanulmányok" stb. c gyűjt. m. I. k. (Bpest, 1901. 331. lap.) Tudományos érték szempontjából a ..Kötelesrész"" nem áll az „Örökölt és szerzett vagyon"" megett. de mert már rögzített és nem vita alatt álló öröklésjogi intézmény a tárgya: az a propagandistikus erő. az az átütő hatás, mint utóbb emiitett művét jellemzőleg láttuk: természetesen itt csak kisebb méretekben konstatálható. •IV. A harcos Grosschmid legélesebb hangú és szinte félelme sen lenyűgöző hatású munkája azonban ..Az örökösödési tör-