Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Öröklési jog és az Öröklési jogtudomány

- .. . ^.T. 2. SZÁM 1938. FEBRUÁR POLGÁRI JOG KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY Öröklési jog és az Öröklési jogtudomány.*) Irta: Dr Kolosváry Bálint. I. Előadásomnak kissé túláltálánosan hangzó címe alatt azt a hatást óhajtanám — magyar vonatkozásokban — vizsgálat tár­gyává tenni, melyet az öröklésijog tudománya az öröklésijog fejlődésére és kialakulására gyakorol. Témám tehát nem tételes jogi jellegű és mi sem áll távo­labb tőlem, mint hogy öröklési jogunk élő szabályait és előírá­sait tartalmuk vagy alkalmazásuk szempontjából szűkebb vagy tágabb körben fejtegessem és ismertessem. De nem dogmatikai természetű sem, mert az öröklési jog elvi tantételeinek elem­zésével, keletkezésük és összefüggéseik rendszertani kutatásával szintén nem foglalkozhatom, valamint nem próbálom meg azt sem, hogy a szöges ellentétbe csapva át, jogpolitikai nézetek és de lege ferenda felvetett eszmék, irányok kritikai méltatásába bocsátkozzam. Legközelebb ekként elmondandóimmal, talán a jogtörténet­hez állok, bár a jogtörténeti szemlélet sokféle tényezője közül csak egyetlen egyre, t. i. a jogtudomány érlelő, alakító és nem egyszer döntő befolyására szorítkozom. Kiinduló pontként pedig a magyar magánjog codificatio­jára irányuló évtizedes törekvések történetének arra a sors­döntő mozzanatára helyezkedem, mellyel néhai Szilágyi Dezső igazságügyminiszter az addigi munkálatok félretéelével. a codi fjcatio feladatai számára egészen új utakat jelölt ki. Sorsdöntő mozzanatot említettem, mert 1887. év őszének derekán az öröklési jogról szóló törvényjavaslat — az alkotandó magánjogi kódex egyik részeként az országgyűlés előtt feküdt s azt a képviselőház igazságügyi bizottsága megtárgyalás után bizottsági jelentése kíséretében előterjesztette — sőt készen ál­lott már az öröklési jogról szóló életbeléptetési törvény előadói tervezete is. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter azonban elődjének el­gondolásával szemben a kodifikácionális munkálatok sorrendjét megváltoztatta és úgy állapította meg. hogy előbb a códex csa­ládjogi része kerüljön törvényhozási tárgyalás alá. vagy legalább *) Előadta a szerző 1938. tébr. 7-én. a Grosschmid előadássoro­zat ötödik ünnepi ülésén a Magyar Jogászegylet teljes ülésének ke­retében. Polgári Jog 1938 2. sz. 1

Next

/
Thumbnails
Contents