Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Felsőbirósági évnyitó beszédek

47 Dr. Láng-Miticzky Ernő a budapesti kir. ítélőtábla elnöke, a bírónak a nemzet erkölcsi, kulturális, gazdasági célkitűzéseivel való kapcsolatát, egységét hangsúlyozza. De kiemeli, hogy ez az azonosítás nem sértheti az igazságot, mert minden nemzeti célkitűzés csak erkölcsi és valóban igazságos lehet. Nem lehet olyan törvénymagyarázat, mely olyan bírói döntést igazolhatna, mely a nemzet érdekével ellentétben áll. A budapesti kir. ítélőtábla elnökének beszédéhez hozzáfűzzük, hogy a nemzet, a közérdek szerve és megtestesülése, csak erkölcsös és igazságos célokat tűzhet ki maga elé és a törvényhozó feladata, ihogy figyelje a nemzet életét és megkülönböztesse a nemzet egyetemes célkitűzéseit változó napi politikán, részleges rejtett érdeken alapuló jelszavaktól. Mert a bírói törvényértelmezés tág keretű, a rossz jogszabály káros hatásait is csökkentheti, de a törvény világos szavával szemben semmit sem tehet, azt alkalmaznia kell. A m. kir, közigazgatási bíróság elnöke, Puky Endre ismét sürgeti az alsófokú közigazgatási bíróságok felállítását. Sajnos, a törvényhozás a gyors jogszabályalkotás és jogszabálytúltengés korszakában mindmáig nem valósította meg ezt a nemzeti kívánságot, A közigazgatásnak mai, az egyén életét minden jelenségében érintő fontossága mellett az igazság elemi követelménye, hogy ahol az ügy természete megengedi, a közigazgatási intézkedéssel szemben a polgár gyors bírói védelmet kapjon. A közigazgatási bíróság elnöke azután kiemeli azt a fontos szerepet, melyet a bíróság a választójogi panaszok elbírálása terén kifejt. Nagy érdeme e felsőbíróságunknak, hogy a napi politikához olyan közelálló kérdésekben is sikerült bírói tárgyilagosságát megtartani és az igazságot, az erkölcsöt érvényesítenie. A panaszjog kiterjesztését követeli az igazság érdekében. Jó figyelmeztetés ez azoknak, akik pénzügyi és egyéb szempontból a jogorvoslatoknak minden téren való megszorítását kívánják és mert alaptalan jogorvoslat is van, minden jogorvoslatot okvetlenkedő, a hatósági tekintélyt aláásó cselekedetnek tekintik. A jogorvoslatok rendszere teszi lehetővé, hogy a jog a törvényhozó elgondolása szerint érvényesüljön és az anyagi igazság sérelmet ne szenvedjen. Több szem többet lát és aki ember, az tévedhet. ///. Dr. Szigeti László. Tulajdonjog jogokon mint téveszme. Dr. Frankéi Lóránd előadása a Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriumában 1937. november 24-én. A tulajdonjog az általános tanítás szerint a legtipikusabb dologi jog, mert az abban foglalt elvileg korlátlan ,.hatal-