Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az 1937. évi birói gyakorlat alapgondolatai

42 közvetlenül a kilépést követően jogos, de beleütközik a versenytörvénybe annak hónapon keresztül való hirdetése (104.). Több döntés keletkezett abban a kérdésben, hogy miképen határolódik el a versenyjog egyéb eszmei jogoktól. Nem szabadalmazott műszer utánképzése vagy nem szabadalmazott eljárás alkalmazása még nem tisztességtelen verseny, ha célja nem a fogyasztó megtévesztése vagy ha a megszerzés módja nem tisztességtelen; még kevésbé, ha nem versenycélzattal történik, hanem a saját üzemben kerül alkalmazásra (278., 362.). A versenyjog és mintavédelem egy határkérdését döntik el azok az ítéletek, amely szerint sem a Tvt. 9. §-a, sem más külön jogszabály által nem védett, végül mintavédelem alatt sem álló árukülső szolgai utánzása csak akkor tiltott versenycselekmény, ha az üzleti tisztességbe vagy általában a jó erkölcsökbe ütközik; ez forog fenn akkor, ha az utánzás a versenyvállalat hirnevéneik kihasználására, vagy az áru tulajdonságai, pl. származása tekintetében a fogyasztóközcnség megtévesztésére irányul (462.). * Az eljárási jog körében a Kúria három jogegységi döntvénye érdemel elsősorban megemlítést. A 87. sz. jogegységi döntvény a szolgalommal terheli ingatlan minimális árverési vételárának megállapításánál igyekszik a törvény egy hiányát magyarázat segélyével kiküszöbölni. A 88. sz. döntvény szerint az egyházi (hitközségi) adó a valamely bevett felekezethez tartozó egyházközség (hitközség) ellen vezetett végrehajtás során nem foglalható le. Végül a 89. J. D. szerint kisiparosoknak keresetük folytatásához tartozó gépberendezései és gépjárművei értékükre való tekintet nélkül a végrehajtás alól kivett szerszámok, eszközök és műszerek közé tartoznak. A technika haladása itt ugyanúgy átalakítólag hat a jogszabályok tartalmára, mint a jelen szemlénk során máshelyütt idézett 90. J. D. esetében. A 8900 1934. M. E. sz. rendelet 1. §-a 1. bekezdésében foglalt az a szabály, hogy a vagyonátruházási illeték annak tárgyait terheli, kifejezett rendelkezés híján nem jelent egyetemleges dologi kezességet (363.). A zárgondnok a kezelésére bizott mezőgazdasági ingatlanok vetéseit jég- és tűzkár ellen biztosítani tartozik; a díjakért a végrehajtató felel, de csak akkor, ha azok a zárlati jövedelemből fedezhetők nem voltak. A zárgondnok a zárlat folyamán felmerült szükségleteket hitelügylet útján csaik kivételesen fedezheti és pedig annyiban, amennyiben az ily ügylet a végrehajtató előlegezéséig vagy előlegezés hiján a zárlat feloldásáig múlhatatlanul szükséges; egyébként csak akkor, ha a kezelési utasítás erre felhatalmazást -ad, vagy a végrehajtató ily ügyletek kötéséhez hozzájárul. Ily előfeltételek mellett ezekért a hitelügyletekért a végrehajtató is felel (464.). Dr. Vági József.