Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az 1937. évi birói gyakorlat alapgondolatai

41 mazandók arra a jogviszonyra is, amely akkor keletkezik, midőn az üzlet a bérlet vagy haszonbérlet lejárta után az üzlettulajdonos birtokába visszajut (593.). * A kereskedelmi vétel köréből figyelemre méltóak azok a döntések, amelyek a törvény szigorán enyhíteni törekszenek; így pl. nem adnak csekélyebb jelentőségű és helyrehozható minőségi hiány miatt elállási jogot (223.), sőt megszorítják a vevő elállási jogát fizetési késedelem esetében is (277.), Kereskedelmi csalás a ravasz fondorlat és megtévesztés esetein kívül az állandó gyakorlat értelmében csak akkor állapítható meg, ha az eladó rosszhiszeműleg járt el, más árut szállított, mint amit a vevő nála rendelt, vagy pedig olyan hiányokban szenvedő árut szállított, amelyek az ismert és közölt célra az árut teljesen ihasznavehetetlenné teszik (594.). * A 86. J. D. szerint na az első biztosítási időszakot követő valamely időszakra járó életbiztosítási díj fizetésére a szerződő fél magát az esedékességre külön Írásban nem kötelezte és a díj fizetését elmulasztja, az életbiztosítási szerződés az esedékesség napjának elteltével már egyedül a nemfizetés okából hatályát veszti; ennek a hatályvesztésnek az előidézéséhez nem szükséges, hogy a biztosító a szerződő felet a díjfizetésre az 1927: X. t.-c. 5. §-ának értelmében felhívja és utólagos teljesítési határidőt adjon. A döntvény hatása — talán nem egészen a biztosítási novella intencióinak megfelelően — az, hogy a külön kötelezővel nem biztosított díjak fizetésének elmulasztása esetében a biztosítási szerződés nyomban az esedékesség beálltával megszűnik. Viszont annak elbírálásánál, hogy a díjfizetésnél mulasztás történt-e, mindazokat a körülményeket figyelembe kell venni, amelyek az általános szabályok szerint a teljesítésben való késedelem következményei alól mentesítenek. Az indokolás szerint ily mentesítő körülmény az is, hogy a biztosító állandóan elfogadta a késedelmes teljesítést. Ez az utóbbi megállapítás nem aggálytalan, mivel kétes, hogy a biztosítót az ilyirányu ügyleti praxis feljogosítja-e a díjak perlésére, már pedig enélkül az ö kockázatviselése nem volna korrelát az ő díjkövetelési jogával. * A záróratúllépést nem lehet tisztességtelen versenynek minősíteni, ha az nem tervszerű és mindössze annyiból áll, hogy alperes néhány alkalommal zárórán túl egy-egy borotvapengét kiszolgáltat; ezzel szemben beleütközik a versenytörvénybe, ha a ikereskedő üzletének ajtajában elhelyezett automaták útján hozza áruit zárórán túl is forgalomba (224., 462.). Az önállósulásnak a volt alkalmazásra való utalással való hirdetése csak