Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - Vételárra adott váltó érvényesítése fedezeti eladás esetén

549 lovszky Endre (A jelzálogtörvény a gyakorlatban. Kereskedelmi Jog 1930. 5. lap) a §-t úgy értelmezi, hogy az ..a későbbi jelzálogos hitelezőkkel szemben nem alkalmazható, mert a jel zálogos hitelezőnek a későbbi jelzálogos hitelezővel szemben nincs joga s így vele szemben jogot nem is veszíthet."- Áll ez szerinte akkor is, ha „az egyetemleges jelzálogos hitelező az egyik jelzálogjogról lemond", és a lemondás után kerül a kielégítési sorrend megállapításra, vagy gyakorolja az egyik későbbi hitelező, esetleg a Jt 49. §. második bekezdésének megfelelően más telekkönyvi érdekelt a beváltási jogot. Nizsalovszky szerint a későbbi érdekelttel szemben az 55. §. csak akkor érvényesül, ha az e törvényhely szerinti jogvesztés a tulajdonossal szemben is beállott. Nyilvánvaló, hogy jelzálogi törvényünk rendszerében (9. §rJ 57. §., 58. §.) egyetemleges jelzálogjog esetén a tulaj • Ionossal szembeni jogvesztésnek csak egy esete képzelhető: ha a tulajdonosnak megtérítési követelése van a nem tulajdonos személyes adóssal szemben. Ezek szerint ahhoz, hogy egy ké sőbbi érdekelt a .Jt. 55. §-ának megfelelően alacsonyabb összeg gel válthassa magához annak az egyetemleges jelzálogos hitelezőnek a követelését, aki az egyik jelzálogjogról lemondott, vagy a sorrendi tárgyaláson a követelés felszámítását az 55. ^-ban megengedett mértékig kifogásolhassa, szükséges, hogy a dologi adósnak megtérítési követelése legyen a személyes adóssal szem bcil. A gyakorlati interpretátor: a Kúria ezzel szemben Pk. V. 4463/1935. számú ítéletében (Grill-féle Döntvénytár 1936—37. 413. lap) az 55. §-ban minden feltétel nélkül a későbbi érdekelt megtérítési jogának védelmét látja. b) A ..szinvallató kérdés'- az érdeknek a) alatt felvetett problémája. Közönséges jelzálogjognál a hitelezői joglemondás legfeljebb csak előnyösen változtat az utóbbi érdekelt helyzetért — akkor tudniillik, ha a jelzálogtulajdonos nem rendelkezik a ranghellyel. Itt ennélfogva nincs külön megvédendő érdek. Egyetemleges jelzálogjog esetén azonban a hitelező az egyik jelzálogjogról való lemondása esetében követelését nagyobb súllyal nehezíti a többi ingatlanra, s ezzel rosszabbítja az ezek tekintetében érdekeltek helyzetét. Érdekük védelemre szorul a lemondó hitelező egyoldalú rendelkezésével szemben. Az önnön célkitűzéséhez hű 55. §-nak ezt a védelmet meg kell adnia. Hogy hogyan adja meg: mutatni fogja a következő pont. amely belehelyezkedve Nizsalovszky szemléletébe, igyekszik majd álláspontját mérlegre tenni. c) Nizsalovszky megoldása nem az érdek síkján mozog. Kövessük most az ő meggondolásának útját. Valóban nincs-e semmiféle joga a jelzálogos hitelezőnek a későbbi érdekelttel szemben? A sok idetolakodó érv helyett hadd hozzunk fel csak