Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - Vételárra adott váltó érvényesítése fedezeti eladás esetén

550 egyet, amely be is tetőzi valamennyit: a dologi jog sűrített kötelmi jog, mindenkivel szemben fennálló hitelezői követelés. Mindenkivel — csak éppen az ugyanarra a dologra később érdekelttel nem? Legkonkrétabb megjelenése a későbbi érdekelttel széniben fennálló jognak a kielégítés elsőbbségének tűrérésére vonatkozó követelés. Ezt igenis el lehet veszíteni. d) E jogvesztés a kielégítési sorrendnél érvényesül. Az egyetemleges jelzáloghitelező, aki A. R, G és D ingatlanok, mint kielégítési alapok közül D-re nézve törlési engedélyt adott, tűrni tartozik, hogy az A. B és C ingatlanok tekintetében utóbb érdekeltek felszámítását annak az összegnek az erejéig kifogásolják, amely a ,Jt. 57. §-a értelmében a teherből D-re esett. Ez az összeg azután csak a maradékból kerülhet kielégítésre. Ebben a vonatkozásban tehát Nizsalovszkynak fent vázolt álláspontja nem látszik elfogadhatónak. \z elsőbbségi jog elvesztése kissé bővebb figyelemre is méltó jogéleti jelenség. Mindenekelőtt: par excellence mégjelé nése a törvény által provideált egy-águ jogvesztésnek. A jelzálogjog a maga mindenkit kötelező mivoltában fennmarad, csak jog-szilánkként törik le róla a kielégítés elsőbbsége iránti jog. Viszont ez az egy-águ jogsztinés a más jogának is csak egyirányú kiteljesedését, összeszorított rugónak a nyomás megszűnte után való kiugrásához hasonló kiruganyosodását erediüé nyezi. e) Az 55. szerinti jogvesztés és a beváltási jog összefüggésének kérdésében — és ezt is akarja voltaképen megoldani — már helytálló a Xizsalovszky-féle álláspont. Az egyetemleges jelzálogos hitelező elvesztette ugyan elsőbbségi jogát, de végre hajtási árverésen az egész összegre igényt tarthatna. — ha nem is az egészre a bekebelezés sorrendjében. .Más az eset persze, ha magával az ingatlantulajdonossal szemben vesztett jogot a hitelező), vagyis: itt végig az egész vonalon a Nizsalovszky álláspontja győz. Esetlege ezúttal az ö szemléleti síkjáról fordulva másikra. így is mondhatjuk: míg magának a jelzálogos követelésnek kielégítése kikényszeríthető kötelesség, addig a jus offerendi csak tör vény adta lehetőség. A kielégítés a követeléss -I együtt megszünteti annak függvényét, a jelzálogjogot, a törvényadta lehetőség a követelésnek s vele együtt a jelzálogjognak a maga mindenkivel szemben fennálló dologi mivoltában való magáhozváltására áll fenn. tehát a megváltás módját nem befolyásolhatja az ugyanazon dolog iránti korlátolt dologi jogok egymással szemben való viszonyának alakulása. 3. De lege lata ez kétségkívül így van. Más kérdés: helyesen van-e? X hitelező kölcsönt ad Y adósnak, kinek ingatlanár ;, második helyen bekebelezteti a tartozást. Előtte van Z hitelező, akinek követelését azonban még két jelzálogjog biztosítja. \