Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az 1937. évi birói gyakorlat alapgondolatai

39 lyezett dollárösszeg és a bank azt nem szolgáltatta be csökkentetlen árfolyamon a Magyar Nemzeti Banknak. Nem valorizál azonban a Kúria dollárhagyományt, ha a hagyatékban dollár nem maradt. Nem valorizál a Kúria dollárbetétet sem, ha a dollárban való elhelyezésnek nem az értékállandóság megőrzése a célja, hanem az, hogy a betevő amerikai cég saját hazai pénznemében akarta a betétet elhelyezni. Váltóperben az értékállandósági kikötés — és még inkább az értékállandósági szándék — csak közvetlen szerződő felek közt vehető figyelembe. Telekkönyvi viszonylatban a Kúria a isima dollárt nem valorizálja; valorizál ellenben akkor, ha akár maga a bejegyzés, akár pedig az eredeti okirat valamilyen módon kifejezésre hozza a felek értékállandósági szándékát. (101., 165., 274., 360., 413., 465., 591.) Nem vagyoni kár megítéléséhez ad jogot a feltűnő eltorzulás vagy a sértett érvényesülésének egész életére kiható lényeges megnehezülése, ami különösen akkor forog fenn, ha a baleset által okozott testi fogyatkozás csökkenti a sérült fél emberi értékét (102.). A 84. sz. jogegységi döntvény szerint a veszélyes üzem fenntartója tárgyi alapon nem felelős az üzem körében előfordult balesetből származó károkért, ha bizonyítja, hogy a kárt okozó esemény nem áll okozati összefüggésben az üzemet veszélyessé minősítő körülményekkel. így tehát szemben az eddigi gyakcrlattal, nem jár kártérítés azokért a balesetekért, amelyek pil. a vasúti jegy megváltása közben, a veszélyes üzem működési szünetében, általában az üzem nem veszélyes ágában fordulnak elő. Ujabb gyakorlatunk ismételten megszűkíti az objektív felelősség körét, amit azonban ellensúlyoz a méltányosság címén való kártérítés megállapítása, ami, legalább is jelentősebb terjedelemben, az utolsó öt év bírói gyakorlatának terméke. Ugyancsak a kártérítési felelősség terjedelmét terjeszti ki a gyakorlat az állam és más közületek ellen indított kártérítési perekben. Az 'állam felelős a leventeoktatók vétkes cselekményeiért (414.). Hasznos háziállat (ló) által okozott kártételért az állattartó méltányosság alapján felel. Ezen az alapon a kincstárt a lovaskatona-szolgálatot teljesítők által elszenvedett károk miatt több ízben vonták felelősségre; van marasztaló és van elutasító ítélet. (164., 514.) * A munkajog köréből a 85. J. D. emelkedik ki, amely szerint a dohányárus segédszemélyzetének szolgálati viszonyára az 1910/ 1920. M. E. sz. rendelet szabályai alkalmazandók. A döntvény szerint a dohányárus kereskedő, mivel árut továbbeladás céljára