Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A választott bírósági kikötés sorsa a "főszerződés" érvénytelensége esetében

54Ü Ami különös figyelmet érdemel a rec. arb. érvényességét illető kérdés eldöntésénél érvénytelen főszerződés esetében, elsősorban az. hogyan képzelhető egyáltalában cl. hogy a rec. arb. természetes funkcióját teljesítse akkor, amikor a főszerződés maga érvénytelen. Ha az a jogviszony, amelynek elbírálására a rec. arb. vonatkozik, nem létezik, könnyen lehetséges, hogy a rec. arb.-t sem érdemes érvényben tartani, mert hiszen hiányzik a bírálat tárgya. Ez a felfogás, amint ez könnyen belátható, téves. Ha egy szerződés érvénytelen, ennek köztudomás szerinl még nem kell azt jelentenie, hogy mindaz, ami a szerződő felek között történt, joghatás nélkül való. Ha valamelyik szerződés bizonyos okoknál fogva nem válnék érvényessé valamelyik szer ződő féllel szemben, ez még nem jelenti azt. hogy a szerződés, ill., helyesebben szólva, ennek külső képe. mint érvényes szerződés látszatát mutató tartalom, ne lehetne valamilyen (pl. kártérítési) igény forrása. Ilyenformán pedig a rec. arb.-nek érvény t^len főszerződés esetén való érvényben tartása sem válik értelmetlenné. Az ilyen szerződés megkötésével a szerződő felek véle ménye és célja valószínűleg az. hogy a választott bíró ne csak magukat az érvényes főszerződésből eredő jogvitákat döntse el, hanem azokat a nézeteltéréseket is. amelyek a még tárgyaló (és szerződni akaró) felek között merültek fel, tekintet nélkül arra. hogy maga a később kötött főszerződés érvényes-e vagy sem. Látjuk tehát, hogy a vál. bír. kik.-nek épen akkor lehet nagy szerepe, amikor kétségtelen, hogy a főszerződés érvénytelen. A gyakorlati életben azonban felettébb ritka az az eset. hogy a főszerződés érvénytelensége már első pillantásra is nyilvánvaló. Ellenkezőleg, a felek között ilyenkor általában az lehet épen a A'itás kérdés, vájjon az a szerződés, amelyikbe a rec. arb. is foglalva van, jogérvényesen létrejött-e vagy sem? A dolog ilyetén állása esetében pedig a felek akarata az. hogy a választott bíró elsősorban a főszerződés érvényességét döntse el.61 esik szükségképpen össze a magánjogi alapszerződés érvénytelenségével és hatályosságával, annak dacára sem, hogy azt a felek a magánjogi alapszerződéssel egyidejűleg kötötték és egy közös okiratba, foglalták, mert a természeténél fogva perjogi jellegű és a magánjogi alapszerződéstől különálló választott bírósági kikötés általában csak akkor érvénytelen vagy hatálytalan, ha magával a vál. bír, kik.-sel szemben állnak fenn olyan okok, amelyek folytán ez a kikötés a/, általános szabályok szerint érvénytelen vagy hatálytalan." (Kúria,. 1933. ápr. 24. P. IV. 257/1933. sz. Perjogi Döntvénytár, XVIII. köt. 37. old.) 6) Ebben az esetben nem egészen szabatos a rec. arb. érvényességéről beszélni a főszerződés érvénytelensége esetében, minthogy nincsen kizárva, hogy a főszerződés közelebbi vizsgálat után érvényesnek minősülhet; másrészt viszont kézzelfogható, hogy az egész