Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az 1937. évi birói gyakorlat alapgondolatai

37 mentes összeget a hitbizományi bíróság állapítja meg. Mint az elmúlt év folyamán hozott jogegységi döntések közül nem egy, akként ez a határozat is speciális kérdést általános jogelv, a tartási rendeltetés védelme szem előtt tartásával old meg. é Fedezetül való engedményezés lényegileg nem más, mint követelés elzálogosítása. Ez pedig nem fosztja meg a követelés érvényesítésének jogától az engedményezőt, hanem az ő jogát csak korlátozza akként, 'hogy az engedményező a követelésen fennálló zálogjog erejéig csak a záloghitelező javára való fizetés iránt terjeszthet elő marasztalási kérelmet (512.). A gőzmalmot a földesúri jogok alól kivevő törvényes rendelkezések analógia juris alapján kiterjednek az egyéb gépi erővel (nyersolajjal, benzinnel, szivógázzal stb.) működő malmokra is (90. J. D.). Az indokolás azon a gondolaton épül fel, hogy ugyanaz a meggondolás, amely a gőzmalmokat veszi ki a földesúrnak való járadékfizetés kötelezettsége alól, meg kell, hogy álljon azokra az üzemmódokra is, amelyek a technika haladásának következményekép a gőzmalmokról szóló 1880: XXXIV. t.-c. megalkotása óta léptek fel. Telekkönyvi jogunknak a jóhiszem védelme annyira alapvető tétele, hogy akkor is érvényesülnie kell, ha a konkrét jogszabály nem hivatkozik reá. Néha az az érzésünk, hogy a Kúria a jóhiszem védelmében túlmessze megy. Aggályos az a döntés, amely rosszhiszemű jogszerzővel szemben érvényesíthetőnek tekint nem telekkönyvezett haszonélvezeti jogot. Magának a jóhiszeműek a tényállását is itt-ott túlszigorúan állapítja meg a Kúria. A jóhiszemű szerző nem elégedhetik meg a telekkönyv átvizsgálásával, hanem törődni tartozik a nem széljegyzett vagy áthúzott szél j egyű beadvánnyal, ha valaminő alap van arra, hogy a szerző a szóbanlevő beadványt ismerte. Ha valamilyen okból aggály forog fenn, úgy a jelenleg hatályban levő betéten kívül vizsgálni kell azt a régi betétet is, amelyből a jelenlegi lejegyzés vagy átjegyzés útján készült (16 ., 272., 357., 588.). A törlési kereset csak a telekkönyvezett anyagi jog oltalmára szolgál és így nem indítható meg a vételi ügylet formahibái alapján. Ugyanebbe a materiába tartozik az a döntés is, hogy az érvénytelen jelzálogjog törlése folytán felszabadult ranghellyel a telekkönyvi tulajdonos nem rendelkezhetik (100., 221.)-