Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az 1937. évi birói gyakorlat alapgondolatai

ségsértés következményeinek ibrüszk levonását, ami jogilag abban jelentkezik, hogy nem vélelmezi a megbocsátást olyankor, midőn az együttmaradásra a házasfeleket a kényszerűség indította; ily kényszerűség a lakáshiány vagy az lehet, hogy a/kisgyermekes anya éjnek idején nem mehet át a fűtetlen szobába hálni; méltánylandó a feleségnek durva kirobbanásoktól való húzódozása is (356., 510.). A Kúria gyakorlatának a bontást megszigorító tendenciája visszahívásos bontóperekben a visszahívás alakiságainak rendkívül szigorú vizsgálatában nyilvánul. A visszahívó fél szándékának őszintesége a 77. §. aj pontjára alapított bontóper első előfeltétele. Az őszinteség hiánya -következik abból, hogy a visszahivásos eljárásnál korábbi szegényjog iránti kérelem, szegénységi bizonyítvány, meghatalmazás házassági bontóperről tesznek említést. A visszahivó fél köteles megfelelő lakásról gondoskodni; köteles ezt a visszahívó kérvényben házastársával tudatni; köteles a vísszahivott feleség vasúti költségét előlegezni és ha a férj a feleség emiatt hozzáírt ajánlott levelét akár munkában léte miatt is nem kapja meg, a feleség nem tekinthető jogos ok nélkül ellenszegülőnek (99., 356., 586.). A vélt házasság 'joghatásai kiterjednek a névviselésre L<= (586.) , Ideiglenes nőtartásdijról a házasság megkötése előtt lemondani nem lehet (411.). A 411. E. H.-ban felállított azt az eshetőségi elvet, hogy a bontóperben fenn nem tartott végleges nőtartási igényt utóbb nem lehet érvényesíteni, a gyakorlat oly sűrűn töri át, hogy magának iaz elvnek fennállását teszi kétessé. Nincs szükség jogfenntartásra, ha a felek a bontóper folyamatbatétele előtt a nőtartási igény felett tárgyalásokat folytattak. Fennmarad a nő igénye a végleges tartásra, ha a perenkívül létrejött joglemondás érvénytelen volt. Jogfenntartásnak számít viszont, ha nem is a tárgyalási jegyzőkönyv, hanem a bontóperi ítélet szerint a feleség csak „ehelyütt" nem támasztott vagyonjogi igényeket. Egy másik ítélet szerint az ügyvéd által eszközölt joglemondás csak akkor érvényes, ha az ügyvéd a végleges nőtartási igény érvényesítésére fel volt hatalmazva. Viszont ahol a feleség kifejezetten fenntartja vagyonjogi igényeit, ott ezek alatt a nőtartáshoz való igényt is érteni kell (99., 219., 357,). A 83. sz. jogegységi döntvény kimondja, hogy a hitbizományi bíróság által biztosított létminimum lefoglalása csak a hitbizományi birtokos és a vele szemben tartásra jogosultak létfenntartásának biztosítása mellett lehetséges és a foglalás alól