Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - A jogi oktatás reformjához

50U a, mi jogi fakultásainkba s nem értékesítketuök-e valahogy az amerikai jogi nevelés ügyesebb részletötleteit, előnyeit a mi megvalósítás előtt álló jogi reformunkbanV Bár nálunk — érthető okokból — a hozzánk hasonló szellemű „civiljogi"- államok. Német- és Franciaország példái állnak e vonatkozásban is szem előtt, miért ne vehessük ezek mellett a „common-law" rendszer néhány érdekes sajátságát is figyelembe? Alapvonásként feltétlenül szemünkbe ötlik, hogy az amerikai jogi fakultás, a „LawschooP" a gyakorlati jogéletre készíti elő hallgatóit s ezért szigorúan praktikus szempontból válogatja meg az általában három éves tanrendjébe beleilleszkedő tantárgyakat. Már az első félév keretében ott láthatjuk a magán- és perjognak azokat a legégetőbben gyakorlati ágait, amelyekre nálunk két-három évig is várnia kell a joghallgatónak. Kétségtelenül különös, hogy elméleti bevezetés nélkül mindjárt kereskedelmi jog, szerződések, polgári perjog és peres eljárás, bevezetés a tulajdonjogba szerepelnek a civiljógi szakok közül e menetrendben. A mindennapi, „üzleti" jogéletre való előkészítést szolgálja ez a sietség, amely félredob az útból minden feleslegesnek ítélt elméleti összefoglalást, történelmi vagy jogi segédtudományt. Bevezető az anyagi büntetőjogba és a büntető eljárásba egészíti ki az első év szigorúan megszabott programmját. A második évet a részletesen tárgyalt, fontosabb civiljogi ágazatok jellemzik s e két félév anyaga erősen hasonlít a mi harmadik évünkhöz. Különösen fontosnak tartjuk a heti 4—5 órán át tanított perjog hangsúlyozását: a joghallgató így valóban megismerheti — az elméletibb jellegű tárgyakkal egyidőben, ezekkel párhuzamosan a jog külső, formális oldalát, gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Mig nálunk a negyedik év anyagában szereplő perjog inkább a teoretikus bevezetést igyekszik megadni s a valóságban élő „perrend" megtanulását az ifjú ügyvédjelöltre vagy joggyakornokra bizza. itt a kezdő jogász vérébe ivódik a peres eljárás minden paragrafusa az egyetemi évek alatt. A mi egységes kereskedelmi jogunk helyett a másodévesek külön kollégiumban foglalkoznak a kereskedelmi társaságokkal és külön az értékpapírokat. Az „Equity"-elŐadások és a tulajdonjogi kurzus nagyjából a mi magánjogunk egyes részleteinek felelnek meg. A harmadik év nagyszámú kollégiumából szabadon választhat a hallgató: ha e két szemesztert á mi negyedik évünkkel hasonlítjuk össze, feltűnik a politika mellőzése, viszont igen fontos tárgya közigazgatási, a nemzetközi jog. a büntetőjog, a szövetségi alkotmány és jogszolgáltatás, a bánya- és biztosítási jog s végül két külön kollégium foglalkozik az amerikai adóztatás bonyolult rendszerével, valamint a pénzügvi jog alapelveivel. Ebből a felületes összehasonlításból is kitünhetik. liogAr a „case-law" jogászait bizonyos elméleti félelem, „horror theoriae" jellemzi. Mig nálunk az egészséges elméleti megalapozás az elsőéves római jogi kollégiumok célja és magyarázata s e történeti kiinduláshoz közvetlenül csatlakozik a 3. félévben a végső jogi problémákat feszegető, doktriner iogfilozófia. addig itt kevés az elméleti tárgy s e néhány kollégium is szerényen húzódik