Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - A jogi oktatás reformjához

501 meg a magasabb évjáratok tanrendjében. A gyakorlati amerikai „business" szellemre igen jellemző, hogy pl. a Universtiy oi Cálifornia hatalmas jogi karán mindössze egy harmadéves tárgy, a hangzatos „Jurisprudenee" hirdeti az elmélet diadalát. Igaz. itt is, mint más amerikai egyetemen, van egy külön .Jogelméleti és összehasonlító magánjogi" szeminárium, amely talán a mi jogfilozófiai szemináriumainknak volna hivatva megfelelni. £& elmélettől való rettegés klasszikus példája azután, hogy fenti egyetemen az a professzor, aki e két külön kollégiumot hirdette, kénytelen volt a két tárgyat összevonni s heti egy órára csökkentve „leadni" anyagát egyetlen, nagy kínnal előállított hallgatójának (N. B. A jogi fakultásnak 600 hallgatója van, tehát kb. 200 harmadéves látogatja pillanatnyilag a Law-schoolt!) A másik kétségtelen hátránya ennek az egyetemi oktatásnak a teljes egyoldalúság. A diákok minden évben hasonló tipusu előadásokat hallgatnak. Mennyivel helyesebb volna például a hároméves s így folyton nehezedő, egyre jobban bonyolódó ..tulajdonjog" helyett eleinte más tudományágakba belemélyedni (vájjon nélkülözhetik-e az amerikai jogászok a közgazdaságtant, amely itt még sokkal mélyebbrehatóan kormányozza a mindennapi életet? De- hol van a történelmi megalapozás, az érdekes filozófiai előtanulmány s később a statisztika, a gyakorlati életbe nem kevésbbé belevágó politika?) így fordulhat azután elő. hogy a jogász, elvégezve az igen nehéz három- vagy négyéves „Lawschool"-t, tökéletesen ismeri ugyan a perjog vagy kereskedelmi jog rejtelmeit s gyakorlati fogásait, de ijedten és értelmetlenül szemléli e kiragadott részleteket s képtelen azokat egy magasai)!) knltur-egységbe. általánosabb, európai értelemben vett jogászi-műveltségben összefoglalni. Ez az elmélettől való teljes tartózkodás s -az egyes esetek elemzésébe belefáradó agy gépiessége jellemzik igen gyakran az amerikai ..esetjogászt", elsősorban az ebben az irányban nevelt diákokat. Még fülembe cseng egy itteni szemináriumi kollégám találó megjegyzése, amidőn egy nemzetközi jogi óra után professzorunkról beszélgettünk. Félek ettől az embertől. •— monda yenki barátom — ..he has a kind of an academic approach." A jognak ez az elméleti megközelítése, a teoretikus szempont, amely általános jogelveket igyekszik leszűrni a gyakorlati esetek dzsungelén keresztül — megrémíti és megdöbbenti az itteni jogászt, aki precedensekre épít. egyes esetek ténykörülményeivel spekulál és elvi általánosítások helyett a „case"-eket eldöntő bírák tekintélyéhez folya módik, azok eseti döntéseit idézi. Ez az egyoldalúság v_égül is az önállóság teljes hiányához vezet: írásban, tanulásban, jogalkalmazásban egyaránt. A tankönyvek nem az élő jog eredeti szempontokból, új alapokon felépített összefoglalásai, hanem számunkra élettelen esetek ijesztő rengetegei — sokszor minden látható összefüggés nélkül sorolva fel a ..case';-ek ezreit. Érdekes tünetként lehet e ponton az 1909. évi amerikai szerzői jogi törvény (Copyright-statute) 310. §-ára hivatkozni: e szakasz külön rendelkezik a jogi könyvekről (értekezésekről. tankönyvekről stlO. abból a megállapításból kiindulva, hogy ..Mindenféle jogi