Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - A jogi oktatás reformjához

499 egyik vevőnek a másikhoz". A jogcím védelmi tan: már a több személyes szemlélet levegőjét leheli — és ennek ellenére, amikor az első vevő keresetének constructióját tárgyalja, lelkileg még fo gja az a kétszemélyes szemlélet, amelyet be nem vallottan már lerázott magáról. íme Grosschmid ingadozása a két álláspont között. „Mit csináljon a bíróság magával csak a II. vevővel? Abban, hogy tűrje a róla való bekebelezést (átírást) nem marasztalható. Alperes semminő olyan jogviszonyba a felpereshez nem áll, melynél fogva ez a tulajdon átruházását követelhetné ő tőle. Amit a törvény a második vevő rovására akarhat legfeljebb, hogy az ő javára történt telekkönyvi előbb szerzés ne legyen akadálya annak, hogy a korábbi vevő az az ő átruházási igényének, mellyel az eladó érvényében bir. foganatot szerezhessen". (I. k. 431. 1.) Elmellőzve, ami a fenti megjegyzésben kristályos tisztaságú Oiogy II. vevőnek az eladó elleni átruházás iránti igényéről és nem a jelenlegi tulajdonosként a telekkönyvben bennülő II. vevőről leendő átírás iránti igényről van szó). Grosschmid constructiója a helyesen felfogott igénynek a II. vevő érdekeit igen súlyosan érintő (mert a már megszerzett tulajdont tőle elvonó) érvényesítésénél elfojtja már azt az ellenvetést, hogy a II. vevő ..nincs a felpereshez oly jogviszonyba", melynek alapján vele szemben az igényt érvényesítse. Grosschmid jogcímvédelmi tana tehát úgy ad több személyes szemlélet körébe máibeletartozó megoldást, hogy a jogviszony hiányát felejti, vagy ha a jogviszonyt mindenáron erőszakolni akarjuk, a II. vevő rosszhiszeműségében teremti meg az e nélkül hiányzó kapcsolatot ..jogviszonyt". A kétszeri eladás szabályozásánál tehát Grosschmid már megtette a több személyes szemlélet felé azt a dönti) lépést, amit a több vevő összetalálkozása esetén, noha igazságát érezte, még nem látott megtehetőnek. Azóta úgy a bírói gyakorlat, mint a codifikitio e területen is leküzdötte ezt a vélt nehézséget, amit a két személyes felfogás támasztott. Aligha lesz elkerülhető, hogy teljes tudatossággal észrevegye a tudomány is azt a változást, ami a tények világában megtörtént és a teoretikus is alkalmazkodjék az újabb fejlemények hez. B. S. ÜGYVÉDSÉG — JOGÉLET A jogi oktatás reformjához. Most, hogy a jogi oktatás megreformálásának kérdése aktuálissá vált hazánkban s e reform talán tető alá is kerül: nem lesz érdektelen egy rövid pillantást vetnünk a lehető legelientétesebb, tőlünk legtávolabb eső rendszerre, a „case-law" szellemében fogant amerikai jogi oktatásra. Az összehasonlítás nemcsak érdekes párhuzamokra és kritikai méltatásra adhat alkalmat, hanem felkeltheti bennünk azt a valóban ..jogos"' kérdést, hogy nem ültethetnénk-^ át sikerrel néhány újvilági gondolatot 4*