Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - A közhasználatu gépjárművek és a kötelező szavatossági biztosítás [1-2 r.]

498 Árvái cikkében maga is ad három személyes megöldást — a beszámítás kérdésében. A tulajdonossal szemben a beszámítás jogosult — a károsulttal szemben jogtalan. Árvái ehhez azzal a constructionalis megoldással jut el. hogy a beszámítást a jó erkölcsökbe ütközőnek tekinti. A három személyes szabályozás körében ismételten mutatkozik az a helyzet, hogy az a jogszabály, amely a közvetlenül kapcsolt felek között helyt álló. nem felei meg a további érdekelthez való viszonyban. Példa: adós és hitelező viszonyára korlátoltan helyes szabály a részfizetés viszszautasítására való jog. Váltótörvény 39. §-a ezt a visszautasítási jogot elvileg nem zárja ki, de jogvesztő szankciójával gyakorlatilag kizárja. Adós több ellenkövetelés közül szabadon választhatja ki. hogy melyikkel kiván compensálni; a kezes a beszámítási választásban MMT. 1201. §. 2. bekezdése szerint a fő adós érdekére tekintettel korlátozva van. A két személyes jogszabálynak három személyesre való átépítése lényegben Árvái állásfoglalása is. amikor a beszámításnak a szerződé) felek kö zötti viszonyban való szabályszerű megengedettsége mellett visz szájára fordul a szabály a károsulttal való viszonyban, akivel szemben a beszámítás ki van zárva. A több személyes helyzet különleges követelményeire e követelésnek a két személyes szemléleti mód által előidézett kielégítetlen ségére élénk fényt vet Grósschmid egy rövid lélegzetű megjegyzése és egyik legsajátosabb gondolati terméke. A rövid megjegyzés szid arról az esetről, amikor a közös eladó több vevője közül valamennyit kielégíteni nem tudja, de külön-külön mindegvik vevővel szemben tudna egészében teljesíteni. (Ld. MMT. 1137. §. Kúria P. VII. 7850/1930. sz. ítéleté és a Polgári .Jog 1932. évf. 7. számában az ítélethez fűződő már hivatkozott megjegyzésem, valamint a szegedi Ferenc József tudományegyetem barátai egyesülete körében tartott előadás f,.Több személyes magánjogi helyzet" 18. 1.) Grósschmid megjegyzése: Mi történjék a következő esetben: az uton lévő 1000 mérőnyi (Grósschmid nem a nemzetközi „mázsáit" említi, hanem a magyar mérőt csakúgy, mint ahogy jobban szerette a nádort a miniszterelnöknél) gabonából eladnak 100-at A-nak. 100-at B-nek és így végig. A hajó léket kap és 900 mérő) odavész. Azt mondani, hogy mind a tíz kötelezettség érintetlen, merthogy külön-külön mindegyiknek a teljesítés*' lehetséges . . . igazságtalan az eladóra . . . Viszont összesíteni a causákat aránylagos leszállítással, erre nincs alap. Mert mi köze egyik vevőnek a másikhoz. (Fejezetek I. k. 580. lap.) A helyesnek érzett megoldás Grosschmidnál is megfeneklik azon. hogy ..mi köze egyik vevőnek a másikhoz", egyszóval a kétszemélyes szemléleten. A másik érdemlegesebb szembetalálkozása Grosschmidnak a témával: a kétszeri eladás esete. A két ügyletileg nem kapcsolt vevő érdekösszeütközése alól. annak szabályozása elöl Orosschmid már nem tért ki: nyilván az ilynemű esetek nagyobb gyakorisága adott oly tekintélyt a kérdésnek, amely elől már nem lehetett ;i kényelmes formulává] kitérni, hogy ..mi köze