Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - A közhasználatu gépjárművek és a kötelező szavatossági biztosítás [1-2 r.]

496 lat szerint (P. VII. 5410/1936.J semmi akadálya nincsen. A beszámíthatóság megengedhetősége mellett még az is szól, hogy a Rendelet azon intézkedéséből, hogy csak 1000 pengős ill. 5000 pengős alapot állapít meg minimumként, kitűnik, hogy nem volt célja a kár mindenkor való teljes fedezése. Lehetséges tehát, hogy kötelező szavatossági biztosítás ellenért' a károsult nem jut teljes kártérítéshez, ezért célravezető volna a kötelező szavatossági biztosításnak az alább kifejtendők szerint történő módosítása. A szemben álló érdekek szem előtt tartásával a következő megoldást tartanám helyesnem: A biztosított legyen köteles szavatossági biztosítás megkötésekor egy évi díjat a biztosító társaságnál óvadékképen letétbe helyezni, a biztosító társaság ennek az óvadéknak az átvételéi éppúgy tartozik igazolni a rendőrhatóságnál mint a biztosítás megkötését. Kimondandó volna, hogy a biztosító által teljesítendő szolgáltatás harmadik kezéhez történő szolgáltatás. A kár térítési összegbe csak tartamengedmény, ugyanabból a biztosításból eredő egy évet meg nem haladó biztosítási díj. ezt az óvadék egyébként fedezi és önrészesedés volna leszámítható. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek a korlátozások csak a kötelező Szavatossági biztosításra vonatkoznak és más szavatossági biztosításra nem. mert ott a felek szerződési szabadságába való belenyúlást semmi sem indokolja. Dr. Gáldi István. II. Árvái cikke elkerülhetetlenül visz egy teoretikus — de ép a cikk tanúsítása szerint husba-vérbe vágóan gyakorlati kérdés felé. Árvái szemlélet alá veszi a szavatossági biztosítás — és a kárvallott helyzetét. Látja és panaszolja, hogy a kárvallott nem kap kellő jogvédelmet, felismeri, mert fel kell ismernie, hogy a bajok kútforrása az esetek jórészében az, hogy ... közvetlen jog viszony csak a szerződő felek között keltkezik". látja, hogy az autótulajdonos (biztosított) jogán való fellépés nem ad orvos lást, ..a károsult érdekeit, meg nem védhetik, és így ez uton (t. i. a biztosított féltől leszármaztatott jogon B. S.) a probléma megoldáshoz nem vezethet." Mi hát az a probléma, amelyről a cikk szól? Gyakorlatilag: hogy jut a károsult a károsító által okozott kára megtérítéséhez a károsító által kötött szavatosság biztosítás révén? A probléma elszélesítve, kitágítva, ha úgy tetszik eláltalánosítva, elméletivé téve: hogyan ékelődik be a két szerződést kötő fél jogviszonyába a szerződésen kivül álló harmadik érdekelt. — a magunk nyelvén szövegezve mint lesz a két személyes jogi helyzetből több személyes jogi helyzet. Több személyes helyzet, nemcsak életbéli tényleges adottságában, de a jog rendező ereje általi szabályozottságában. Árvái igen helyesen utal arra. hogy a szavatossági szerződés megkötése kényszerű, nem a Zwangskontrahierung értelmé-