Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - A közhasználatu gépjárművek és a kötelező szavatossági biztosítás [1-2 r.]

494 biztosíték a károsultak szempontjából semmivel sem előnyösebb a szavatossági biztosításnál, sőt bizonyos esetben hátrányosabb. Ennek a kérdésnek a vizsgálatánál mindenekélőtt rá kell mutatni arra. hogy a bírói gyakorlat kimondotta: „hogy a díjfizetési késedelem még magában véve a biztosítás terjedelmének szííkebb körre való korlátozását nem jelenti.-' (19. Pf. 10311934. ' Tehát a késedelmes díjfizetésnél a biztosítónak a Rendelet 42. §-ában körülírt bejelentési kötelezttsége nem áll be. Mielőtt a beszámítás kérdésével részletesebben foglalkoznék, rá kell mutatni arra, hogy a biztosító fizetési kötelezettsége csak a károsult és a biztosító között folyamatban volt per jogerős befejezése után áll be. Az ö teljesítésének az esedékessége tehát ez az időpont. Az esedékesség időpontjában a biztosítónak ( biztosítottal szemben háromféle követelése lehet, amelyet beszállni ani kiván, díjhátrálék, tartamengedmény, s egyéb követelések. (Pl. más biztosítási szerződésből eredő hátrálék.) A beszámítás kizárását a cikk azzal indokolja, hogy készpénz letétnél ..ilyen probléma elő sem fordulhat". Ez az indok azonban el nem fogadható, mert a készpénzbiztosítéknál, ha ez a probléma nem is. de a károsultra hátrányos más problémák fordulhatnak elő. Kérdéses az is. hogy a kötelező szavatossági biztosításnál indokolt-e a magánjognak a beszámításra vonatkozó rég elfogadott, s kialakult tételeit ehetni (egyneműség, likviditás). A készpénzbiztosítéknál ugyanis lehetséges az, hogy az a közhasználatú gépjármű egymást követő időben több karambolt okoz. és akkor igen problematikus, hogy a 7500 pengős letét az egymásután következő karambolban felmerült károk Fedezésére elegendő, ezzel szemben a kötelez*") szavatossági biztosításnál ez mindénesetre bizonyosabb, azon egyszerű oknál fogva, hogy az 5000-fdOOO pengős alap minden eoyes káresetre vonatkozik és n X 6°0° P- több, mint 7500 P. Ebből látható, hogy a készpénzbiztosíték a cél betöltésére sokkal kevésbé alkalmas, amellett az üzembentartóra aránytalanul nagyobb anyagi áldozatot ró. A cikkíró a beszámítást a díjhátralék tekintetében csak az esetben fogadja el. ha a kár az esedékességtől számított 30 napon belül áll be. Ez az álláspont nem helyeselhető. Ugyanis semmi héven nevezendő alap nincs arra. hogy a kötelező szavatossági biztositásnál a káresetet megelőzően keletkezett és szabályszerűen per útján érvényesített díjhátralékot a biztosító ne legyen jogosult beszámítani, mikor a beszámításnak az Mtj. 1276. §-ában körülírt előfeltételei teljességgel fennforognak, és a cikkben hangoztatott dolbsus vagy enlposus eljárásról szó sem lehet. "Téves a cikknek az a felfogása, hogy a beszámítás kérdése a felmondás útján megoldható volna. Mert hiszen a felmondással egyidejűleg a biztosítónak tartamengedmény követelése keletkezik, s ennek beszámítását a bírói gyakorlat megengedhetőnek állapította meg (20 Pf. 12466 1936/). A felmondás tehát a problémát nem oldja meg s gyakorlati keresztülvitele igen nehéz, s végül antiszociális.