Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - A közhasználatu gépjárművek és a kötelező szavatossági biztosítás [1-2 r.]

493 biztosított közötti egyesség a kártérítési összeg tekintetében, érvénytelen. A mai jogi helyzet mellett azonban a biztosító által a biztosítottal kötött egyesség valamint az utóbbi kezeihez történt teljesítés csak az esetben hatálytalan, ha az a megkívánt gondosság söt jóhiszeműség nélkül történt (pl. mikor a biztosított fizetési készsége kétes). Ilyen esetben culpa vagy dolus cimén új kárkötelem létesült a károsult s a biztosító intézet között. A kötelező szavatossági biztosításnál a biztosító és biztosított közötti egyezkedés és teljesítés hatálytalannak kimondása már azért is helyes volna, mert ez mintegy ellentéte volna annak a kötvényfeltételnek, mely szerint a kártérítési összeg jogalapjának és összegszerűségének megállapítása előtt a biztosított által a károsultra történt engedményezés hatálytalan. Ez a kötv. feltétel ugyanis a biztosított és a károsult összejátszásának a megakadályozására hivatott, az egyesség és közvetlen fizetés kizárása pedig a biztosított és a biztosító összejátszását zárja ki. Mindezekből megállapítható, hogy helyes volna kötelező szavatossági biztosításnak oly módon történő rendezése, amely kimondja, iogy a kötelező szavatossági biztosítás a kárbiztosítás egy speciális faja. ahol a biztosító szolgáltatása harmadik kezei hez teljesítendő, azonban ez'a harmadik személy nem kerül a biztosítóval mint közvetlen jogosult szembe. A kötelező szavatossági biztosításnál, úgy a jelenlegi, mint a fentebb körülírt jövőbeni rendezés esetében is. az a kérdés, hogy a biztosító tartozik-e. s ha igen, mennyit teljesíteni, kizárólag a biztosító és a biztosított között döntendő el. Ezt az álláspontot alátámasztja az, hogy bár érvényes szavatossági biztosítás áll fenn s a biztosítottnak díjhátraléka nincsen, a biztosító a fizetést a kötvényfeltételek alapján érvényesen megtagadhatja. (Pl. vezető ittassága, hajtási igazolvány hiánya, a károsult közeli rokon.) A kir. Kúria ugyanis kimondotta, hogy az 1930: XVI. t.-c. és az 57000/1931. K. M. sz. rendelet nem zárja ki a jóváhagyott kötvényfeltételek kockázat körét korlátozó rendelkezéseinek alkalmazását. (P. VII. 5410/1936.) A teljesítés mérvének a megállapítása is a biztosított felek közötti jogviszony alapján döntendő el, ugyanis a fent idézett ítéletből megállapítható, hogy a törvényhozó nem kivánt a kötelező szavatossági biztosítás létesítésével egy újfajta biztosítási szerződést kreálni. A kötelező szavatossági biztosítás mai rendezése mellett tehát a cikknek a beszámítás kérdésében elfoglalt álláspontja nem fogadható el, de nem fogadható el ez az álláspont még a fentebb körülírt módosítás esetén sem. A cikkben az az álláspont jut kifejezésre, hogy a beszámítás azért zárandó ki. a kötelező szavatossági biztosításnál, mert az mintegy helyettesítését képezi a készpénz biztosítéknak, ahol pedig beszámításról szó sem lehet. A cikk bár nem tartalmaz olyan határozott kijelentést, hogy a készpénzletétet a kötelező szavatossági biztosításnál, a probléma megoldására alkalmasabbnak tartja, azonban ez a meggyőződés a cikkből feltétlenül kiolvasható. Ez a meggyőződés azonban téves, mert a készpénz-