Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - A felszabadult felvidéki területek igazságügyi szervezeti kérdései

468 a férj, aki együtt étkezett feleségével, a vele szomszédos ágyban aludt, bár vele nemileg nem érintkezett, a hűtlen és viszszatérö feleséggel az együttélést minden belső együttérzés nélkül, csupán forma szerint vette fel és hogy közölte a visszafogadáskor a feleséggel, hogy őt csak beteg gyermekük érdekében türi meg az iskolai év végéig a lakásban. Nem helyes az a felfogás, hogy az erkölcstelen élet megátalkodott folytatása csak több férfivel folytatott, kirivó és megbotránkoztató szeretkezés esetében állapítható meg, mert a H. T. 80. §-ának c) pontjában körülírt bontóok akkor is fennforog, ha a házasfél ugyanazzal a harmadik személlyel lép állandó erkölcstelen kapcsolatba. Az úgynevezett vadházasságakkor esik ide, ha ez a viszony bírói bizonyossággal megállapít ható. Ehhez pedig nemcsak az szükséges, hogy az egyszerű együttélés nyerjen bizonyítást, hanem olyan tények is bizonyí tandók. amelyek a nemi életre is kiterjedő viszonyra engednek pontos következtetést. Ily tények hiján, amidőn csak az nyer megállapítást, hogy az egyik házasfél magatartása csak arra alkalmas, hogy a különélés alatt is kötelező hitvesi hűsége iránt alapos gyanút keltsen: nem a 80. §. c), hanem ugyanannak a szakasznak a) pontja forog fenn (P. III. 205/1938.). Igaz ugyan, hogy a H. T. 90. §-a csak a végleges és nem az ideiglenes nőtartásdíj biztosításáról beszél, ámde az állandó bírói gyakorlat (P. III. 4578/1921., P. III. 2020/1934.) megengedi az ideiglenes nőtartás biztosítását a magánjog általános szabályai alapján, nevezetesen akkor, ha az időszakonként esedékes követelés veszélyeztetve van, ami rendszerint akkor forog fenn, ha az adós harmadik személlyel összejátszva, a hitelezők elől a kielégítési alapot elvonni igyekszik. A Pk. III. 2865/1938. számú végzéssel elbírált esetben a biztosítást az alsóbíróságok a bontóper alatti ideiglenes intézkedés gyanánt rendelték el azon a címen, hogy a férj nem tiltakozott felesége azon perbeli előadása ellen, hogy házát el akarja adni és a férj hajókormányosi állása sem zárja ki azt, hogy a férj állásáról lemondhat vagy abból elbocsájthatják. A Kúria az adott esetben ezeket a körülményeket nem látta olyanoknak, hogy azok a feleség igényeit veszélyeztethetnék és ezért a feleségnek biztosítás adására irányuló kérelmét elutasította. A férj jövedelmének a házasság felbontása után bekövetkezett emelkedése nem ad az állandó bírói gyakorlat szerint alapot a nőtartásdíj felemelésére akkor, ha a nő jövedelme a H. T. 90. §-ában meghatározott mértéket felemelés nélkül is biztosítja (P. III. 1291/1938.). Ez a jogelv nagyban-egészben öszszevág a H. T. 91. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezéssel,