Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - Ajándék és hagyomány

4rJ0 kor. (1386. §.). Nem állanak ilyenkor természetesen a szavatossági kivételes jogszabályok (a vevő tudomásának jelentősége, rövidebb elévülés stb.) sem. De viszont nem állanak a teljesítési szabályok sem kivétel nélkül. A jog fennállásáért való felelősség u. i. fontos kivételt jelent teljesítési szabályok azon tétele alól, hogy a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés —• ex capite inipossibilitatis — semmis. (J. 969. §.). Erre a szabályra az üzletrész eladója nem hivatkozhatik: reá a feltétlen garancia elve érvényesül. Nem menekülhet kötelezettsége alól azzal sem. hogy a vevőnek csak a negatív interesséjét téríti meg. (J. 971. §.). A fenn nem álló, illetve jogfogyatékos üzletrész eladója teljes kártérítéssel tartozik a vevőnek. Már az eladó „szavatossága a jogért" az üzletrész eladóját is épp úgy terheli, mint dologeladás esetében. Ez a szavatosság merőben más. mint az előbb tárgyalt—a törvényelőkészítő munkálatok által szavatolásnak nevezett — jótállás: ez valóban praestatio. Ez esetben u. i. az eladó azért szavatol, hogy harmadik személynek nincs a vétel tárgya tekintetében oly joga, mely a vevő jogszerzésének útjában áll vagy a vevő ellen érvényesíthető. Harmadik személy alatt maga a kft. is értendő. A jogért való szavatosság tehát nemcsak akkor időszerű, ha az üzletrészt valamely korábbi vevő tulajdoni igénye, valamely hitelező zálog- vagy haszonélvezeti joga terheli, hanem az esetben is, midőn az üzletrészt a társaság a pótbefizetés elmulasztása esetén konfiskálhatja (T. 30. §.'), avagy a tag magatartása, illetve a tár sasági szerződés rendelkezései alapján bevonhatja (T. 36. §.). Ezekben az esetekben nincs akadálya annak, hogy a Javaslatnak a ..jogért való szavatosságra" irányadó szabályai nyerjenek alkalmazást, annál inkább, mert az idevonatkozó vezérszakasz (1370. §.) úgy van megszövegezve, hogy az a jogra mint vételtárgyra is vonatkoztatható. Nehezebb kérdés, hogy az eladónak „szavatossága a dolog hiánymentességeért" terheli-e az üzletrész eladóját is. A Javaslatnak a hiánymentesség fogalmát meghatározó intézkedése (1382. §.) az egyszerű grammatikai magyarázat szerint üzletrészeladásánál is alkalmazhatónak látszik. Hisz az eladott üzletrésznek is lehetnek kikötött tulajdonságai (pl. mérleg szerinti vagyonállapot, jövedelmezőség stb.13) Ámde a Javaslatnak e vo natkozásu és a lényeget érintő rendelkezései kifejezetten csak a dolgok (res corporales) eladása esetére vannak szabva, ezért 13) Már az értéket elenyésztetö, illetve csökkentő hiba Hachenburg szerint a „jog fennállása" kategóriájába tartoznék (i. m. 205. o. 5. j.) a rendeltetésszerű használhatóság •kritériuma viszont üzletrésznél fogalmilag van kizárva. Követeléseknél azonban ez utóbbi kritérium egybevág a bírói úton érvényesíthetőség kellékével, amiért a Javaslat a követelés eladóját felelteti is. (1222. §.)