Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - Ajándék és hagyomány

459 Ám az eladónak most körülírt „szavatolása" egyáltalán nem esik a szavatosság fogalma alá, mert jogi mibenléte nem meríti ki a szavatosság fogalmi elemeit. Ez a szavatolás nem praestatio, noha a Polgári Törvénykönyv Tervezetének in dokolása e vonatkozásban azzal érvel, hogy „aki valamely követelést mint fennállót elad, ezáltal garantirozza annak létét és ezen garantiája alapján szavatol."9) Erre a szavatolásra u. i. a .Javaslat a szavatosság két kategóriájának — Zsögöd plasztikus elnevezése szerint a „materiális egységű szavatosságnak" —szabályait10) nem alkalmazza s a követelés (jog) eladóját a jogfennállásáért nem a szavatossági szabályok speciális feltételei, kikötései s tartalma szerint felelteti. A jog fennállásáért váló szavatolás nem más mint jótállási szerződés. Ez a mindennapi életben oly gyakori és nagyjelentőségű szerződés más szabályok szerint bírálandó el, mint a materiális egységű szavatosság. Alakilag is rendszerint mint önálló szerződés jelentkezik, bár gyakran felbukkan mint az eladó teljesítési kötelezettségének alkotórésze.11) Ez okból az eladónak a jog fennállásáért való ..szava tolásának'' elbírálásakor ugyanennek a „jogért való szavatosságára'- (J. 1370—1381. §§.) és a „dolog hiánymentességeért való szavatosságára" (J. 1382—1404. §§.) vonatkozó szabályait még analógia útján sem lehet alkalmazni. Ennek felismerése nagyfontosságú. Hisz ismeretesek azok a szerteágazó és nagyjelentőségű jogkövetkezmények, amelyek aszerint állanak be. hogy az üzletrészeladót a teljesítési vagy szavatossági avagy épen az ügyletérvénytelenségi szabályok szerint tesszük felelőssé. Az idevágó részletek tekintetében utalunk dr. Reitzer Béla éleseiméjü s ma is időszerű tanulmányára.12) Kiemeljük azonban a következőket: az üzletrész fennállásáért való felelősség az eladó teljesítési kötelezettségéhez tartozván, annak megsértése esetén az eladó a teljes pozitív érdekért felel. A vevő tehát az üzletrész fenn nem állása esetén feltétlenül követelhet a nemteljesítés miatt kártérítést, nem úgy. mint a dologhiány miatt beálló szavatossági igénye alapján: csak a Javaslat által kivételképen felsorolt néhány tényállás fennforgása9) Indokolás, II. 585. o. lü) Fejezetek, I. k. 659. o. ") Garantia in contrahendo, Zsögöd, Fejezetek, II. k. 1229. Gierke: Deutsches Privatrecht. Schuldrecht. Garantievertrag, 207. §. 3. j. Az átruházó a garantiát azért is elvállalhatja, hogy a társaság beleegyezését megszerzi, ennek elmulasztása vagy a beleegyezés meghiúsítása kártérítésre kötelez. Liebmann—Saenger, i. m. 114. o. 1716.) Viszont a dolog hiánymentességéért való jótállás már a szavatossági jogszabályok szerint nyer elbírálást (J. 1386. §.). V. ö. 1868:LIV. t. e. 78. §-t, mely külön említi a szavatost, jótállót és a kezest. 12) A teljesítési és szavatossági szabályok viszonya a Tervezetben. Magy. Jogászegyleti értek. V. k. 34. f. 1912.