Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - Ajándék és hagyomány

453 pontja, sőt az érdekkutató módszertani tanítás szerint — melyet Heck képvisel — a bírói döntésnek egymagában is elégséges indoka. A jogászi indokolás hagyományos szabályai azonban — az emberi gondolatközlés általános követelményeinek megfelelően — az ilyen többé-kevésbbé sugallatszerű (intuitív) úton nyert eredményeknek ellenőrizhetőbb alakban való kifejezését kívánják. 5. Az ehhez szükséges dogmatikai helyzetkép az adott esetben a következő: A banknak adott megbízással, mint harmadik személy javára szóló szerződéssel4) hármas jogviszony keletkezik: a megbízó és a bank közötti fedezeti, a megbízó és a kedvezményes közötti érték- és az utóbbi, valamint a bank közötti szolgáltatási jogviszony. A szolgáltatási jogviszony lebonyolítása: a bank részéről a kedvezményes kezéhez történő fizetés egyidejűleg szüntetné meg a két kauzális viszonyt: a szolgáltatással teljesülne mind a megbízási szerződés, mind pedig a célbavett részeltetés. Az ügylet a megbízó és a bank között jött létre, s így annak alakszerűségei szempontjából egyedül a megbízó és a bank kö zötti jogviszony (a fedezeti jogviszony) tartalma irányadó.5) Ez a jogviszony megbízás, az erre vonatkozó szerződés külön alakszerűséghez kötve nincsen. Az ügylet tehát alakilag kifogástalanul jött létre. Nincs olyan ok sem, amely miatt a szerződést tartalmánál fogva érvényességi hiányban szenvedőnek kellene minősítenünk. Tiltó jogszabály hiányában a bank akadály nélkül fogadhat el olyan megbízást, amelynél fogva a nála letett összeget a letevő halála esetén, az előre megjelölt harmadik személy kezéhez köteles kifizetni. Ily tilalom felállítása vagy konstruálása a forgalmat feleslegesen nehezítené is. Egészen különálló kérdés természetesen az értékjogviszony kérdése. A megbízó és a bank közötti ügylet a megbízó és a kedvezményes közötti vonatkozásban ingyenes vagyoneltolódást jelent. Ez az eltolódás az oly vagyoni változások egyik esete, amelyeket Grosschmid a „búvó ügylet" plasztikus megjelölésével illetett, s amelyek a német jogtudományban főleg Tuhr nyomán a ..közvetett juttatás" (mittelbare Zuwendung) elnevezése alatt ismeretesek. A búvó ügylet feltételeit és jogkövetkezményeit önállóan, tehát a nyilt ügylet sorsától függetlenül, a juttató és a juttatásban részesülő fél közötti jogviszony szerint kell meg4) Hogy a felek a kedvezményes javára közvetlen követelési jogot kívántak biztosítani, az alig lehet kétséges. 5) Hogy a harmadik személy javára szóló szerződések alakszerűségeit a fedezeti jogviszony szerint kell megítélni, azt az irodalom általában elismeri: 1. Staudinger-Werner, Kommentár zum BGB., II. k. 1. r. (9. kiadás) 545. old., az irodalom összeállításával.