Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Hatályban van-e még a nyugdíjátértékelési törvény?

431 ellenkezőt hangsúlyozza és azt mondja, hogy a pengőben való fizetés „a nyugdíjjognak ujabb szabályozása nélkül nem tekint­hető az alperes olyan egyoldalú intézkedésének, (14. §. harma­dik bek ), sem a felek olyan egyezségének (14. §. második bek.), amely a nyugdíj átértékelését szükségtelenné tenné. Ilyen hatása csakis a pénzérték csökkenésének figyelembevételével alkotott új nyugdíjszabályzatnak vagy új nyugdíjmegállapodásnak le­hetne, amely esetben a nyugdíjjárandóságok összegére nézve az új nyugdíjszabályzat vagy egyezség volna irányadó." (K. II. 2043/1936.) Ezzel kapcsolatban ivá kell mutatni arra, hogy a jogászegy­let! vita során Vinczenti Gusztáv volt az, aki azon felfogásának adott kifejezést, hogy az arányszámos rendszert nem kell alkal­mazni akkor, ha az egyébként koronaérték idejében készült nyugdíj szabályzat a szolgáltatási alapot nem koronaértékben ha­tározza meg, hanem a mindenkori utolsó fizetésben, vagy annak bizonyos részében. E felfogás szerint az alkalmazottnak ilyenl;or alternatív joga van: vagy arányséámos alapon kérhetné nyugdí­jának megállapítását, vagy a szabályzat alapján utolsó fizetésé­nek tekintetbevételével. De a bírói gyakorlat ezt a felfogást sem tette magáévá: ..Közömbös ebből a szem pontból, hogy a nyugdíj­szabályzat a nyugdíjjárandóságot a korona számszerű összegével fejezi-e ki, vagy azt az alkalmazott utolsó beszámítható illetmé­nyének bizonyos quotájában állapítja meg." (K. II. 2043,193b.) Ugyancsak ezzel kapcsolatban mutatok arra rá, hogy bár­milyen észszerű, hogy az arányszámos rendszert ne kelljen al­kalmazni azokra, akik a pénzromlás (1924. július 1.) után léptek szolgálatba, illetve szereztek nyugdíjvárományi jogot. — legális alapja c felfogásnak még sincs. A vita ugyan csak akadémikus, mert hiszen aki 192-4. óta nyugdíjvárományi jogot szerzett, az az esetek túlnyomó részében valamely nyugdíjpénztár tagja lett, vagy pengő értékre szóló szerződést kötött: de azért előfordul­hatott, hogy koronaértékre szóló szabályzat alapján szerzett va laki nyugdíjjogosultságot, különösen hallgatólagos nyugdíjváro­mányi szerződés-formájában, amikor t. i. a munkaadónak 1924. július l-e előtt alkotott nyugdíjszabályzata volt, amely elvileg kiterjedt minden alkalmazottra és a vállalat elfelejtette az új al­kalmazottat a nyugdíjvárományi jogról kifejezetten lemon­datni.7) 2. A tv. 6. és 7. §-aÍ az arányszám megállapításánál elismerik a tényleges még szolgálatban álló alkalmazottak érdekeltségét. 7) Gallia Béla mái' id. előadásában azt az álláspontot tette magáévá, hogy a tv. életbelépése után szolgálatba lépett alkalmazot­takra a tv. nem hatályos. L. id. mű 23. old.

Next

/
Thumbnails
Contents