Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Hatályban van-e még a nyugdíjátértékelési törvény?

430 A jogegységileg eldöntendő kérdés tehát csak azokra vonatkozik, akiknek nyugdíjigénye a tv. életbelépése után nyílott, vagy fog megnyílni és nem tagjai sem valamely elismert nyugdíjpénztárnak, sem olyan nyugdíjkiegészítő pénztárnak, amelynek szabályzata 1924. július 1. után keletkezett s nincsen olyan ezen időpont után létesült szerződés, amely nyugdíjigényüket rendezné. Ezek igen különös helyzetben vannak. Illetményeiket közel másfél évtizede pengő értékben kapják, ha járulékot fizetnek, azt is ebben szolgáltatják, — mégis a nyugdíjszolgáttatás megnyílása esetén az nem utolsó fizetésükhöz, vagy annak valamely részéhez igazodnék, hanem vissza kellene menni az 1914. évi pendant javadalmazásra. Ez pedig már nehéz volt 1926-ban, ma már majdnem lehetetlen és merőben anakronizmus. Figyelmet érdemel az is. hogy az ilyen munkavállalók alkalmazói többnyire kisebb cégek, ahol már 1914-ben foglalkoztatott pendant tisztviselő nincs, ahol gyakran maga a nyugdíjjogosult alkalmazott sem volt még 1914ben munkaadója szolgálatában és ezért az 1914. évi saját fizetés alkalmazása — mint kisegítő szabály — is elesik és ezért az átértékelési alapot csak rendkívül bonyolult módon, végeredményében csak bírói mérlegeléssel tehet megállapítani. Érezzük, hogy a törvénynek eredeti szellemében való alkal mazhátósága alól kicsúszott a ratio iuris talapzata és az anyagi igazság keresése volt az, amely ellentétes bírói döntéseket eredményezett Míg a Kúria //. tanácsa következetesen kitartott a tv. alkalmazása mellett6) addig a VÍI. tanács egy 1936-ban hozott döntésében eltért ettől (1643/1936.), amikor a győri ítélőtábla ellentétes ítéletét (P. II. 128 1935.) jóváhagyta. Ugyancsak a győri Tábla volt az, amely ugyanezen évben hozott jogerős Ítéletében a Kúria munkaügyi tanácsának felfogásával ellentétes ítéletet hozott. (P. II. 705/1936.) Ezek az ellentétes döntések vezették a Kúria cintiké: arra. hogy a vitás kérdés) a jogegységi tanács elé vigye. Ha már most sorba vesszük az egymással szemben álló érveket. lUtt látunk? Az 1926: XVI. t.-c. alkalmazása mellett szólna: 1. a tv. 4. §. második bekezdésének ismertetett szövege: „Ha a jogosult igénye a nyugdíjra vagy ellátási díjra csak az 1914. évi július hó 1. napja után nyilt rag/j nyilik meg ..." Azzal az érvvel szemben, hogy a pengőben való illetményfizetés a munkaadónak olyan egyoldalú rendezése, ami a tv. alkalmazását kizárná. (14. §. harmadik bek.) a bírói gyakorlat az «) P. II. 4425/1930.. P. II. 2927/1931., 1'. II. 4645/1932., I'. II 5051/1934., P. II. 5721/193.1.. P. 11. 2043/1936.