Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Grosschmid Béniről

421 A végrendeletben használt ..gyermekeink" szó nem foglalja magában az unokákat, mert az élet közönséges nyelvhasználata szerint ennek a szónak ily érteimet adni nem lehet. Ennek az értelmezésnek nem mond ellene, hogy a Hármaskönyv a királyi adoraánylevelek záradékának értelmezésével kapcsolatosan az 1. rész 17. cimének 1. Évában, valamint az Optk. 42. §-a ellenkezőképen rendelkezik. (P. I. 2146/1938.) Ha a végrendelet tervezetét készítő ügyvéd ennél a munkánál kizárólag egy kartársa utasítására és közléseire van utalva, így különöst n abban a kérdésben, hogy az örökhagyó milyen tartatmu végrendeletet akar tenni és kik részére milyen hagyományokat akar rendelni, tudomását egyedül az utóbbi közléseiből merítette: úgy lényegében a végrendelet tervezetét nem a szövegező fél, hanem az őt informáló ügyvéd készítette el és így ö tekintendő a végrendelet írójának (P. I. 2278 1938.). Ugyanez az ítélet kimondja azt is, hogy az 1876: XVI. t,-e. 10. §-ának c) pontjában meghatározott megerősítés csak oly tanuk előtt történhetik hatályosan, akik a törvény 9. §-a szerint számbavehetök. mert ellenkező esetben az a biztosíték, amelyet a törvény abból a célból akart létesíteni, hogy az örökhagyó akaratának a vég rendelet készítője részéről való megmásítása lehetetlenné tétes sék. nem jutna érvényre. Kimondja végül az ítélet, hogy végíendeleti tanúnak csak azt lehet tekinteni, akit maga a végrendelkező is annak tekintett és akihez mint tanúhoz intézte tanúskodásra szoruló nyilatkozatait. Az a személy tehát, aki ugyanakkor a záradékot olvasta fel hangosan és ezért a végrendelkező nyilatkozatára nem figyelt, nem tekinthető tanúnak. A végrendelkező ugyanis kétségtelenül csak ahhoz intézhette mint ta nuhoz a maga nyilatkozatát, akiről az összes körülmények figyelembe vételével alaposan feltehette, hogy erről a nyilatkozatról tudomást is fog szerezni. Viszont az. hogy a tanú az örökhagyó iiei.i észlelhető szórakozottsága vagy figyelmetlensége követkéz tében a jelenlétében tett nyilatkozatot nem hallotta vágy értette meg. nern akadálya annak, hogy végrendeleti tanuként számításba vétessék. Az elvont hasznok megtérítése kérdésében fennálló szabályok az örökösnek a hagyaték birtokosa ellen támasztott igényei esetében általában nem nyernek alkalmazást (P. I. 1975/1938.): közömbös tehát a hagyatéki birtokos jó- vagy rosszhiszeme és alperest az elvont hasznokban marasztalni kell. A cégvezető a céget mindig csak „ppa." toldattal jegyezheti és a szövetkezet ezzel ellenkező alapszabályi intézkedése tör\néyellenes. Az a bírói gyakorlat, amely a törvényben meg sem említett cégjegyző tisztviselők tekintetében megengedi, hogy