Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Grosschmid Béniről

4?2 azok közül egyesek; különösen a vezérigazgató, áz igazgatói, vagy aligazgatói cimet viselő tisztviselők a céget „ppa" toldat nélkül jegyezhessék, a cégvezetőre nem alkalmazható. (Pk. IV. 2298/1938.). Az igazgatósági tag a csőd kellő időben való megkérésének elmulasztása miatt kártérítésileg felelős ugyan, de csak annak a kvótának az erejéig, amely a csődnek kellő időben való kérelmezése esetében a kártérítéssel élő hitelezőre jutott volna. Ámde cz a kártérítési felelősség is elesik, ha a hitelezőnek módjában állott érdekeit csődnyitás esetén kivül is megvédeni (pl. az adott esetben a bérbeadó a rendkívüli felmondási jog gyakorlása által") (P. IV. 1269/1938.). Áz indítványtétel jogát az alapszabályok bizonyos feltételekhez köthetik ugyan, az ilyen megszorítások azonban nem terjedhetnek annyira, hogy azok az indítványtételi jog gyakorlását már eleve illuzóriussá tegyék. Ha a közgyűlés egybehívására jogosított közeg a kellő időben beadott és ezért közzéteheti) indítványt a meghívó tárgysorozatába fel nem veszi vagy annak teljesítését egyenesen megtagadja, ez a körülmény nem szolgálhat általában az összes közgyűlési határozatok megsemmisítésének okául, mert nincsen szó a közgyűlés összehívására vonatkozó olyan alaki szabálysértésről, amelyhez ilyen következmény fűződhetnék; az indítványnak a tárgysorozatba fel nem vétele' csak akkor vezethet a közgyűlés határozatainak anyagi sérelem miatti megsemmisítésére, ha a benyújtott, de napirendre nem tűzött indítvány olyan természetű volt, amely a közgyűlésen hozott határozatokra befolyással lehetett volna. (P. IV. 1785/ 1938.). A dollárbetétek köréből két döntést regisztrálhatunk, amelyek azonban — legalább is látszólag — nem állanak egységes elvi alapon. Á P. VII. 2095/1938. sz. ítélet a dollárbetétet teljesen valorizálja és az ítélet indokolása mindenben az eddigi ismert esetek nyomdokain halad, liitkábban előforduló érv az, hogy nincs jelentősége annak, mi történt volna, ha a betevő a dollárbankjegyeket birtokában tartotta volna. A felperes a dollarbankjegyeket éppen azért helyezte el az alperesnél, mert nem akarta azokat birtokában tartani. Az adott esetben nem is vélelem, hanem bizonyosság az, hogy a pénzintézet ezeket a bankjegyeket természetben nem őrizte meg, hanem azokat saját beismerése szerint az általa kezelt többi betéttel együtt gyümölcsöztetés céljából, nyilván azok teljes pengőértékében, kihelyezte. A betevőre nem lehet kárenyhítésként azt a kötelezettséget hárítani, hogy a dollár értékcsökkenése megkezdésekor betétjét a pénzintézetből kivegye. A dollár árfolyama ugyanis az ú. n. bankzárlat megszüntetése után még hosszabb ideig nem csökkent