Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Grosschmid Béniről

411 a legnagyobb körültekintéssel biztosíttatott, hogy a biztosíték a károsult javát szolgálja. A biztosíték megszűnéséhez, vagy csökkenéséhez a gépjármű forgalmi engedélyének a bevonása van mint szankció fűzve, ami pedig egyértelmű az üzem megszüntetésével. • A szavatossági biztosítási szerződés biztosítékként való felhasználása ugyanazt a célt szolgálja, mint a készpénz biztosíték. Ez csak bizonyos könnyítést jelent a biztosíték adására kötelezett szempontjából és pedig főként azokra nézve, akik nem rendelkeznek megfelelő anyaigakkal ahhoz, hogy a biztosítékot készpénzben letehessék. Minthogy pedig az elérni kivánt cél szempontjából a készpénz letétel és a szavatossági biztosítási szerződés között különbség nincs, ezért az utóbbinál is annak az elvnek kell érvényesülni, hogy a károsult előállott kára esetén éppen úgy teljes kártérítést kapjon, mintha a biztosíték készpénzben lenne letéve. Készpénzbiztosíték esetében, ha kár következik be. a károsult követelését vagy egyezségileg. vagy bírói ítélet alapján, a biztosítékból megkapja. Ugyanez a helyzet a szavatossági biztosítás esetében is, ha a biztosítófél és a károsult megegyezésre jut a biztosító társasággal. A szavatossági biztosításnál azonban nagyon sok esetben fordul az is elő. hogy a biztosító a károsultnak csak részleges kárát hajlandó megtéríteni. Teszi ezt részben azzal az indokolással, hogy a vele szerződő féllel kiegyezett, esetleg annak fizetett s a károsulttal jogviszonyban nincs. De indokolja részben azzal is álláspontját, hogy lejárt biztosítási díjkövetelése van a szerzödőféllel szemben s ezt a kötvény alapján a kárösszegbe beszámítani jogosult. Végül levonásokat szokott eszközölni a biztosító a kárösszegből önrészesedés címén is. amely az általában szokásos szerződési feltételek szerint kisebb, tárgyrongálódásokból eredő, károk esetén esetleg az egész kártérítési összeget felemészti. A kárösszeg kifizetésével szemben a biztosítótársaságok által többnyire szerződésre alapított kifogások rendszerint alaposak, indokoltak. Ezzel szemben teljesen jogos a kártszenvedett harmadik személynek a törvény, rendelet, védelme alatt támasztott az az igénye, hogy ő a, biztosítótársaság és a biztosított között létrejött szerződés alapján egymással szemben támasztható követelésekre tekintet nélkül, teljes kárának, levonás nélküli; megtérítését követeli. A törvényhozó által elérni kivánt cél figyegyelembevételével, — a méltányosság követelményeit nem is véve figyelembe. — az anyagi igazság kétséget kizáróan a kártszenvedett oldalán áll. Szavatossági biztosítási szerződés esetén azonban ennek érvényrejuttatása a legnehezebb probléma, figyelemmel különösen arra. hogy a biztosítási szerződés alapján közvetlen jogviszony csak a szerződőfelek között keletkezik, de 2*