Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Grosschmid Béniről

412 nem a biztosítótársaság és a kártszenvedett között. Minthogy Ivedig ezt a problémát az élet termelte ki éspedig meglehetősen gyakran megnyilvánulóan, meg' is kell azt oldani s annak megoldására, törvényhozási intézkedés hiányában, a bírói gyakorlat van hivatva. Természetszerűleg a megoldásnak mindhárom érdekelt fél érdekeinek szem előtt tartásával kell történnie, de elsősorban a károsultra megnyugtató módon, mintán a biztosítónak és a szerződőfélnek önmagukban is módjukban áll a problémát szerződésileg rendezni, a károsult azonban csak a törvényre, bírói gyakorlatra, bizhatja jogának igazságos érvényrejuttatását. A gyakorlatban, ha a biztosítótársaság a kárösszegből levonásokat eszközöl, a károsult akként szokott jogvédelmet keresni, hogy végrehajtásilag lefoglalja a szerződőfélnek a biztosítási szerződés alapján konkrét káresetben a biztosítóintézettől járó követelését. Miután a biztosító rendszerint letiltásra sem fizet, követelését kirendelt ügygondnok által folyamatbatett perrel érvényesiti. Ilyen természetű perekben más kérdés nem dönthető el, mint az, hogy volt-e a letiltás időpontjában a végrehajtást szenvedettnek az ügygondnoki per alperesével szemben fentálló követelése? Az ügygondnok felperesként lényegileg a vegrehajtástszenvedett jogán lép fel s így több jogot ő sem érvényesít het, mint amennyi a végrehajtástszenvedőt megillette Tekintettel arra, hogy a biztosítótársaságok által, szerződésből folyóan, felvetni szokott kifogások, amelyek a károsult harmadik személyre nézve sérelmesek, a vele szerződőféllel, a végrehajtástszenvedővel szemben, helytállóak, ezért az ügygondnok által in dított kereset elutasítását kell, hogy vonják maguk után. Ügygondnoki per keretében tehát a károsult érdekei meg nem védhetők s így ez uton a probléma megoldáshoz nem vezethet. Kérdés most már az, hogy van-e egyáltalában mód arra. hogy a károsult jogait a biztosítótársasággal szemben megvédelmezze s ha van, milyen jogalapon? Az első kérdés, hogy jogában áll-e a biztosítónak, kötelező szavatossági biztosítás esetén, a kár tekintetében vele szerződő féllel kiegyezni s ezt az egyezségi, vagy egyébként igazolt kártérítési, összeget ennek kezéhez kifizetni. Ha ezt megteszi, szolgálhat-e ez a károsult harmadik személy hátrányára? Kétségtelen tény, hogy szavatossági biztosítási szerződés jelen esetben is közvetlen jogviszonyt csak a biztosító és vele szerződő fél között statuál. Következik ebből, hogy a biztosító nem a károsult harmadik kárát, hanem azt a kárkövetelést tar tozik megtéríteni a vele szerződő félnek, amelyet ezzel szemben a harmadik károsult személy támaszt. Folyománya ennek, hogy a szerződőfelek a kárösszeg tekintetében szabadon egyezkedhetnek. Áll ez a tétel azért is, mert hiszen a kártokozónak jogában