Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Grosschmid Béniről

404 ben, hogy a Cs. T. 50. §-ának szigorú betartása mellett még a szorosan ' vett tömeggondnoki készkiadásokra sem marad fedezet, még kevésbbé a tömeg-gondnok díjára. Ugyancsak méltánytalan az, hogy pl. a leltározás foganatosítására kiküldött közegek ne kaphassák meg készkiadásaikat és minimális díjaikat addig, amíg tömegtartozás áll fenn, holott ők is bírói kirendelés folytán kötelesek eljárni. A tömeggondnok helyzete különösen azért bizonytalan, mert a Cs. T. 152. §-a értelmében a tömeghitelezők nem kötelesek igényeiket bejelenteni, ily igény a csőd egész tartama alatt érvényesíthető. Feltétlenül szükségesnek tartanám annak kimondását, hogy a tömeghitelezők — épen úgy, mint a csődhitelezők — kötelesek legyenek igényeiket a csődnyitó végzésben kiteendő határidő alatt bejelenteni s igényük épen úgy felszámolásra kerülne és róluk táblás kimutatás (külön) volna készítendő. A később felmerülő igényeket a megállapításuktól, illetve lejártuktól számítandó 30 nap alatt kellene bejelenteni s ügyükben pótfelszámolást tartana a bíróság, szükséges volna részükre választmányi tagságot is biztosítani. Ily rendelkezések mellett nemcsak a tömeggondnok, hanem a csődbíróság és az összes hitelezők tiszta képet kapnának a tömeghitelezőkről, — a tömeggondnoknak ezirányú eljárása, amely jelenleg a legtöbb zavart okozza, kellően ellenőrizhető lenne. Jelenleg megtörtént ismételten az, hogy a tömeggondnok az egész vagyont elszámolta készkiadásaira és díjaira, ezt a bíróság tudomásul vette s utóbb derült ki. hogy előbb tömegtartozásokat kellett volna kifizetni. A tömegtartozásokaf a tömeggondnok elhaligatta s utóbb már nem tudta visszafizetni a felvett összegeket, — vagy megtörtént ismételten, hogy a különtömegeket felosztották a tömegtartozásokra tekintet nélkül, mert azokat a tömeggondnok elhallgatta s a jóhiszemű jelzálogos hitelezőktől a Cs. T. 50. §. 2. bek. értelmében már vissza sem lehetett követelni a felvett összegeket, tehát a tömeghitelezők megkárosodtak. Ha a bíróságnak a táblás kimutatás révén hivatalos tudomása lesz a tömeghitelezőkről, akkor a számadások elbírálásánál és a tömeg mikénti felosztásánál reájuk tekintettel lehet. Rendet kell teremteni a tömegtartozások labirintusában s a méltánytalanságokat ki kell küszöbölni. Fentebb már rámutattam arra, hogy az új jogszabályok teljesen átalakították a csődtömeg felosztására vonatkozó jogelveket. A Cs. T. 48. §-a szerint tömegtartozást lényegében csak az képezett, amely a tömeggondnok jogcselekvényével volt kapcsolatos s mivel ily igény rendszerint kevés és kisebb jelentőségű volt, ennélfogva a tömegköltségre és az I, osztályú követelésekre rendszerint fedezet volt. Az új jogszabályok a tömegtartozások körét oly mértékben kitágították, hogy a legtöbb esetben ezen igények a tömeget teljesen kimerítik és még a tömegköltségekre sem marad fedezet.