Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Grosschmid Béniről

395 Schlegelberger, ez a híres német jogász, a Heidelbergi egyetemen „Absehied vom B. G. B." cím alatt előadást tartott és a csak 38 év •Óta hatályban levő német polg. tk.-et búcsúztatja. Ehez járul, hogy az irodalomban is ritkán foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és a judikaturánkban is ritkán találkozunk a precarium kérdésével és akkor is talán nem aggálytalan az abban elfoglalt jogi álláspont, amint ezt az alábbiakban igyekszem kimutatni. Egyik a közelmúltban előfordult jogeset a következő: Erdei út használata át lett engedve ingyenesen és kifejezetten az átengedő fél tetszésétől függő visszavonásig a perben felperesként fellépő félnek. Az átengedő fél a felperes állítása szerint, a visszavonás jogával élt és az utat elzárta. Erre a precarista (felp.) hirtokháborítás címén sommás visszahelyezés iránt keresetet indít az átengedő fél ellen, mely keresetnek a Kúria az 1938. június 2-án P. V. 961/1938. sz. a. kelt ítéletével bizonyos korlátozással (ami bennünket közelebbről nem érdekel) helyt adott. Ennek az ítéletnek indokolása a fent említett jogegységi határozat. Ez így szól: „Aki az ő tetszésétől függő visszavonásig (precarium) engedett át valamely dolgot másnak birtokába, nincsen jogosítva a visszavonás alapján a használati birtoklást önhatalommal megszüntetni (megháborítani), és amennyiben ily irányban önhatalmat gyakorolna, a használati birtokos egy éven belül sikerrel léphet fel ellene sommás visszahelyezési keresettel." Ez a határozat alig tekinthető aggálytalannak. E szerint ugyanis a precarista a visszavonás dacára a birtoklást folytathatja és ha az átengedő fél őt elzárja a további birtoklástól, akkor birtokháborító! akivel szemben a precarista sommás visszahelyezést sikerrel kérhet! Ez nem lehet helyes felfogás a precariumról. Elolvastam a 28. sz. jogegységi határozat hosszú indokolását is, de ez nem volt képes aggályaimat elnémítani. A precarium ugyanis kétségtelenül jogügylet, még pedig az a jogügylet, amely által valamely dolog használata, vagy valamely jog gyakorlása tetszés szerinti visszavonásig ingyenesen át lesz engedve valakinek. Az által, hogy a precarium jogügyleti természete ki van emelve, világos, hogy azt meg kell különböztetni ú. n. szívességi megengedéstől, amelynek nincs semmi jogügyleti jellege. Mint jogügylet a precarium nagyon hasonlít a commondatumlioz (haszonkölcsönhez): mindakettő ugyanis reálszerződés, mindakettő vissztehernélküli jogügylet és mindkettő valamely dolog használatának vagy jog gyakorlásának átengedésében áll. A haszonkölcsönadó azonban csak a használati idő lejártával gyakorolhatja visszakövetelési jogát, mely használati idő vagy a felek által közösen megállapított, vagy a dolog természetében rejlő időtartamra, terjed. A precariumnál ellenben — ezt látszik a jogegységi határozatnak elnézni — tisztán és kizárólag az átengedő fél tetszésétől függ az, hogv mikor gyakorolja a visszavonást és visszakövetelést. Ez első 1*