Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Jogszabályok halmazata és részleges pergátló kifogás

372 kizárt vagy elkésett jogorvoslatnak különösen hosszabb idő alatt történő elintézése esetében a fél csak a jogerős visszautasító végzés közlésének napjával szerzett tudomást mulasztásáról, illetve jogorvoslatának kizárt voltáról és csak ezen a napon jutott abba a helyzetbe, hogy a perújítás okát érvényesíthesse. Ezenkívül utal az indokolás arra, hogy a félnek éberséget kell tanúsítania jogorvoslata sorsát illetően, különösen, ha hosszabb ideig nem értesül az elintézésről. Dr. Vági József. Jogszabályok halmazata és részleges pergátló kifogás. Felperes baleseti kártérítési igényt érvényesített a Kincstár ellen azon tényállási alapon, hogy egy kincstári fogat elgázolta. A kereseti előadás oly irányban, hogy a kincstári közegeket gondatlanság terheli, semmit sem tartalmaz és az 1921: XXXII. Lcikkre, mely a nemzeti hadsereg hátramaradottjainak ellátásáról szól. valamint az általános magánjognak a vétkesség nélküli méltányossági alapon járó kárigényről szóló jogszabályra hivatkozott, mint alkalmazandó jogszabályra. A törvényszék a pert azon vonatkozásban, hogy a kereset az 1921: XXXII. t.-cikkre, ijl. az 1929: XV. t.-c.-re is volt alapítva, hivatalból észlelt pergátló körülmény (az 1929: XV. t.-c. 3. §. vitás igény érvényesítését közigazgatási útra utalja) alapján megszüntette és az általános méltányossági kártérítésre alapított vonatkozásában elutasította. Fellebbezésében a felperes azon az alapon is kérte a marasztalást, hogy a Kincstár közegei gondatlanok voltak. A kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta. A vétkességre alapított kérelmet figyelmen kívül hagyta, azzal az indokolással, hogy az a kérelem keresetváltoztatás, ami a Pp. 494. §. szerint a fellebbezési eljárásban ki van zárva. A Kúria P. I. 1740/1938. számú ítéletével a táblai ítéletet a per megszűntetésére vonatkozó rendelkezés mellőzésével helybenhagyta. A pergátló körülmény alapján a permegszüntetés mellőzését rendelő határozat igen mélyreható fejtegetéseket tartalmaz. A Kúria abból indul ki, hogy a kereset jogalapjául az előadott ténykörülmények szolgálnak, melyekből felperes jogát származtatja, — hogy mily jogszabályok alkalmazásával kéri a felperes a kereseti jog érvényesítését, a kereset jogalapjának szempontjából nincs jelentősége. Az adott esetben, mondja a Kúria, a felperes nem két különböző tárgyú, vagy különböző jogalapon nyugvó követelést érvényesített, hanem csak több jogszabályra hivatkozott. Nem volt tehát a felperesnek az elsőbíróságok által érdemben elbírált igényén felül oly külön igénye, amelyre a pergátló körülmény