Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Beruházási hozzájárulás és adóamnestia

303 Magyar-csehszlovák utazási forgalom. (MNB. 811. számú kör levél.) A Csehszlovák Köztársaság területére az utazási forgalomban személyenként legfeljebb 300 csehkorona vihető be és pedig kizáró­lag érmékben, vagy 10 és 20 koronás cimletü bankjegyekben. Ennél: folytán a megbízott pénzintézetek más cimletü bankjegyeket nem adhatnak el. Magyar-német fizetési forgalom. (MNB. 313. számú körlevele., 1938 augusztus 4.-étől kezdődően a volt Ausztria területén lakó, illetve székhellyel biró személyekkel illetőleg cégekkel szemben fennálló schillingre szóló finánctartozásokra és követelésekre av. alábbiak irányadók: A belföldi adósoknak — akár a hitelező, akár az adós ré­széről előterjesztett kérelemre — a MNB. engedélyt fog adni arra. hogy az ilyen tartozáok kiegyenlítéséül minden 100 schilling fejében 80.454 pengőt megfizessenek. Feláras tartozás esetében a MNB. ezen felül engedélyt ad az adósoknak a 13% felár megfizetésére. A Reichsbank illetőleg a német devizahatóságok oda fognak hatni, hogy a volt Ausztria területén lakó, illetve szék­hellyel biró adósok az említett tartozások kiegyenlítéséül min­den 100 schilling fejében oly márka-összeget fizessenek meg a ma­gyar hitelező javára, amely 100 márka = 136.20 pengős árfolyamon számítva 88.50 pengőt eredményez. E rendelkezés csak azokra a schillingre szóló tartozásokra és követelésekre terjednek ki, amelyeknek kiegyenlítése nem a magyar­német devizacompenzáció keretében történik. E szabályok tehát nem alkalmazhatók az áruforgalommal kapcsolatos fizetésekre, licenc díjakra és a nem schillingre szóló tartozásokra és követelésekre. Dr. P—ő. JOGGYAKORLAT. A judikatura kiemelkedő döntései. Az utóbbi évek bírói gyakorlata a gondnokság alá nem he­lyezett elmebeteg cselekvőképességének megállapításánál a cse­lekvőképtelenséget nem kapcsolta az elmebetegség orvosi fogal­mához, hanem cselekvőképesnek tekintette egyes esetekben azt a személyt is, akit az orvostudomány mai állása szerint elmebeteg­nek kell minősíteni. A P. III. 5399/1937. sz. ítélet továbbviszi ezt az elvet magára a gondnokság alá helyezési perre is. Kimondja ugyanis, hogy az elmebetegség csak annyiban fogadható el bírói­lag a gondnokság alá helyezés alapjául, amennyiben az az egyén cselekvőképességét, értelmes szabad elhatározását kizárja. Ebből 2*

Next

/
Thumbnails
Contents