Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Tulajdonközösség megszüntetése bírói árverás útján

310 attól sincsenek elzárva, hogy az új keresetet az alapper megújításával kapcsolatban feltételesen érvényesítsék arra az esetre, ha a perújítási kereset nem vezetne sikerre (P. IV. 1029/1938.). A mellékbeavatkozó a támogatott fél pervesztessége esetén az ellenfélnek a támogatott féllel együtt az okozott költségeket az általános szabályok szerint egyetemlegesen megtéríteni tartozik. Ez áll még akkor is, ha a mellékbeavatkozás külön költséget nem okozott. Ilyenkor a mellékbeavatkozó a beavatkozástól kezdve felmerült költségek aránylagos részéért, amelynek összegét a bíróság állapítja meg, a támogatott féllel együtt egyetemlegesen felel (P. VHi 1466/1938.). A kir. Kúria jogegységi tanácsának 92. sz. polgári döntvénye szerint az olyan épületet, amelyet az idegen ingatlan ideiglenes használatára kötelmi jogi címen jogosult végrehajtást szenvedő az ingatlanon emelt és amelyet az ingatlan tulajdonosával szemben fennálló jogviszonynál fogva használati jogának megszűntével lebontani vagy lehordani jogosult, vagy köteles, ingó módjára kell végrehajtás alá vonni. — A döntés ismét szép példája annak, hogy az eljárási — az adott esetben végrehajtási eljárási — szabályok igen sokszor csak függvényei anyagi jogi jogtételeknek. A döntést a kir. Kúria arra alapítja, hogy az az épület, amely az épületet emelő fél és az ingatlantulajdonos jogviszonyánál fogva nincs állandóságra szánva, kivétel az alól a szabály alól, hogy aedificium solo cedit. A döntés szerint még az sem lényeges, hogy az építmény maga ideiglenes jellegü-e vagy sem. így tehát tekintet nélkül arra, hogy az épület telekkönyvezett vagy nem telekkönyvezett ingatlanon áll-e, az épület ingónak tekintetik és az ingófoglalás szabályai alá esik. így tehát az, ingó vagy ingatlan-e az ily épület, azon fordul meg, hogy a reávonatkozó jogviszonyok az ingatlanokkal való állandó kapcsolatot szándékolják-e, vagy pedig csak az ideiglenes összefüggés volt intencionálva. Dr. Vágí József. Tulajdonközösség megszüntetése bírói árverés utján. A háború alatti kivételes intézkedés folytán fejlődött ki az a gyakorlat tulajdonközösség megszüntetése tekintetében, hogy ily irányú kereset idöelöttiség okából él nem utasítható ugyan, de a bírói árverés csak akkor kérhető, ha az ingatlanok bírói elárvereltetéséré felállított korlátozás hatályon kívül helyeztetik. A 800/1922. I. M. sz. rendelet ezt a korlátozást hatályon kívül helyezte és azután fejlődött ki az a gyakorlat, hogy a mai idői a bírói árverés utján eszközlendő tulajdonközösség megszűnte-