Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet

303 §. utolsó bekezdésének rendelkezései is fenforognak. Nincs ki­zárva, hogy egy igényre többféle törvényes védelem álljon fenn a törvények különböző rendelkezései folytán, melyek közül a jogosult tetszése szerint választhat. Pl. az ingók kiadására irá­nyuló követelés is lefoglalható, mint követelés, esetleg azonban a Vt. 48. §-a szerint, mint harmadik személy birlalásában lévő ingóságok, melyek a végrehajtást szenvedő tulajdonai, a harma­dik személynél is lefoglalhatok. De a jogegységi határozatban eldöntött esetben, ahol az építmény, mint ingó, a végrehajtást szenvedő tulajdona, az elvitel csak a tulajdonjog gyakorlása, mellyel szemben a telektulajdonost csak az a tűrési kötelezett­ség terheli, amely a dologi jog jogosultjával szemben mindenkit egyformán terhel. A jogegységi határozat végén utal arra, hogy az építményi jog jogosultját megillető haszonvétel a Vht. 213. §-a szerint von­ható végrehajtás alá. Amennyiben az építmény ingóság és az építményi jog kötelmi jogosultjának tulajdona, úgy szerény vé­leményem szerint a hasznothajtó üzem, foglalkozás jövedelme csak a bírói gyakorlatban kialakult üzemi végrehajtás szabályai szerint foganatosítandó, mert a Vt. 213. §-a, valamint a Vt. 208. §-a az ingatlanra vonatkozó haszonélvezetnek, mint idegen do­logbeli jognak jogosultja elleni végrehajtást szabályozza, itt pedig a jogegységi kérdés szerint a végrehajtást szenvedőt csak kötelmi jog illeti meg a telektulajdonossal szemben, Ifj. Dr. Szigeti László. JOGGYAKORLAT. A judlkatura kiemelkedő döntései. T örvényt el enítési perben ,,a bírói gyakorlat szerint a nemi érintkezés kizártsága alatt a fizikai lehetetlenséget kell ugyan elsősorban érteni, a m. ikir. Kúria gyakorlata azonban a nemi érintkezés kizártságának megállapítását olyan esetre is kiterjesz­tette, amikor a nemi érintkezést lelki okok tették lehetetlenné, vagyis amikor olyan tények nyertek bizonyítást, amelyek mellett úgy erkölcsi, mint érzelmi alapon kizártnak kell tekinteni a nemi érintkezés lehetőségét." Az imént idézett (P. III. 5743/1937.) íté­letben kimondott jogelv nem új, megemlítést érdemel azonban a szövegnek határozott, majdnem jogszabályszerű fogalmazása. Ugyanez az ítélet bírói gyakorlatként állapítja meg, hogy az anya beismerésének is lehet bizonyító ereje akkor, ha azt egyéb tények is támogatják.

Next

/
Thumbnails
Contents