Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet

300 védettet a telektulajdonossal szemben megillető követelés (V. T. 79. §-a), majd, mint Vht. 132. §-a szerint az ingatlan vagyonra vonatkozólag élők közötti jogügylettel szerzett jog módjára mondták ki lefoglalhatónak. A határozat igen mély elméleti boncolás után hozta meg a gyakorlati szempontokat is nyilván a szem előtt tartó határozatot. Az indokolás kiemeli, hogy a Vt. (végrehajtási törvény) egészen eltérő szabályokat állapít meg az ingóik és az ingatlanok tekintetében, elsősorban tehát az döntendő el, hogy ingatlan vagy ingó foglalásról van-e szó. Ebből a szempontból kérdés, hogy a végrehajtást szenvedő által emelt felülépítmény az ingatlan alkotórésze-e vagy nem. A határozat hivatkozik a Mtj. 502. §-ára, melyet élő jognak tekint és amely szerint nem alkotórésze a teleknek és így külön tulajdon vagy dologi jog tárgya lehet a földdel csak múló célra összekapcsolt dolog valamint az oly építmény vagy berendezés, melyet valaki a telket terhelő jogának gyakorlásában kapcsolt össze a telekkel. Különben is a határozat indokolása szerint csak az lehet alkotórész, amely ugyanannak a tulajdona, mint a fődolog, azaz jelen esetben, ha a felülépítmény is a telek tulajdonosáé, vagy pedig az egyesítéssel kerül a tulajdonjog egy kézbe. De a felvetett kérdés épen abból indul ki, hogy az épület nem a telek tulajdonos vagyontárgya, tehát jogi értelemben nem lehet az építmény, még ha a földbe szilárdan be is van építve, alkotórész. A Vht. 203. §-ának utolsó bekezdése a Kúria szerint azért nem alkalmazható, mert ott csak olyan felülépítményról van szó, hol az aliapul fekvő jog adásvétel tárgyát képezheti, ez a feltétel pedig itt nem forog fenn, ímert ez a jog nem lehet adásvétel tárgya épen úgy, mint a kötelmi viszony alapjául szolgáló bérleti vagy haszonbérleti jog sem, A Vht. 163. §-a nem alkalmazható, mert ott csak olyan ingatlanra vonatkozó jogról van szó, mely dologi jog szerzésére vezet. A Vht. 79. §-a szerint követelésként nem lehet lefoglalni, mert az épület lebontására és az elvitelre vonatkozó jog nem követelés a telektulajdonossal szemben, őt csak tűrési kötelezettség terheli, sőt iha a felek megállapodása szerint az építményt a telektulajdonos megválthatja, még ez is csak feltételesen. Az 'építmény lebontásának és elvitelének joga a végrehajtást szenvedőt az építményre vonatkozó tulajdonjognak következménye és így külön mint követelés le nem foglalható. Megjegyzi az indokolás, hogy vannaík olyan szakaszai az ingókra vonatkozó rendelkezéseknek a Vht.-ben, melyek nem lesznek változatlanul alkalmazhatók, így nem fognak átmenni az ingók az árverési vevő tulajdonába azonnal, nem lehet a vételár lefizetése után a vevő birtokába bocsátani, de a Vht. 109. §-a