Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet

'áOt módot ad a különös körülmények figyelembe vételével külön árverési feltételek megállapítására. Végül megjegyzi az indokolás, hogy a végrehajtást szenvedőt, mint az építmény tulajdonosát megillető haszonvétel a Vht. 213. §-a szerint végrehajtás, alá vonható és végrehajtási zárlat útján értékesíthető. A jogegységi határozat megint példája annak, hogy menynyire nincs igaza a túlzottan gyakorlati jogi felfogásnak, mely az elméleti rendszer kiképzését és az elméleti kérdések tisztázását nem tartja szükségesnek, íme egy teljesen gyakorlati végrehajtási részletkérdés keretében kell eldönteni, mi ingatlan, mi ingó, mi a jus tollendi (a lebontás és elvitel joga) jogi tartalma és természete, mi az ingatlan alkatrésze, mi dologi és mi a kötelmi jog? A római jogi mondás ,,aedificium solo cedit" a magyar jogban már nagy téren nem mondható (fennállónak. Az osztott tulajdon elvi elismerésével lehetséges, hogy a telek és az építmény más és más személy tulajdonában álljon, de csak határozott idő kikötése esetén a jogviszony tartama tekintetében. Almási szerint a jogviszony telekkönyvi feltüntetésének sincs akadálya. Szerinte vitás, hogy az építményi jog átruházása elidegenítés-e vagy idegen dologbeli jog engedése, a gyakorlat azonban a 4420/ 1918. sz. M. E. rendelet szerint írásbeli alakot követel. (Almási: Dologi jog, 316. old.) Szladíts az építményi jogot szolgalomszerűnek tekinti, idegen dologbeli jognak. Az építmény nem a telek alkotó része, hanem az építményi joggal alkot külön egészet. (Dologi jog, 269. old.) Osztott tulajdonnál a jog és az épület az ingatlan szabályai szerint ítélendő meg, nem lehet az építményt ingó dologiként az alapul fekvő jogtól (örökhaszonbérlet, építményi jog) különválasztani. Kolosváry Bálint szerint az ,,aedificium solo cedit" elve nincs áttörve az építményi joggal, mert az nem tulajdonjogot ad az építményre, hanem idegen dologbeli jog. (Magánjog 273. old.) A határozatnak a Mtj. 502. §-án alapuló érvelése, amennyiben e szakaszt élő jognak tekintjük, kétségtelenül helyes. Az ilyen ideiglenes építmények, bódék nem alkatrészei az ingatlannak és így rajtuk külön tulajdonjog állhat fenn, könnyen elmozdíthatóságuk folytán ingók és az építményi jog jogosultja ingó dolgokon szerez tulajdont és így azok, mint ingók foglalhatók le. Igaz az is, hogy az építmény csak úgy lelhetne a telek tulajdonosának tulajdona, ha már előzőleg az ő tulajdona volt, vagy pedig az építmény tulajdonát valamely tulajdonszerzési móddal megszerzi. De éppen az a nyilt kérdés, mennyiben áll még fenn az aedifioíum solo cedit elve és mennyire van elismerve az osztott tulajdon? Mert ha az aedificium solo cedit elve érvényesül, akkor a ráépítés által a Mtj. 502. §-án kívül telek és építmény csak egy tulajdonosé lehet, mert az építmény a telekkel való