Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet

28U dikátus és a kincstár javára bekebelezendő jelzálogjog, illetve telekadósság egyösszegben nyerne bekebelezést és így nemcsak a kötvény kezelésének adminisztrációja, hanem egyben a telekkönyvi keresztülvitele is jelentékeny mértékben leegyszerűsíthető lenne. Természetes a fenti elgondolás netáni keresztülvitelénél is előfordulnak majd olyan kérdések, melyeknek megoldása céljából néhány kiegészítő jogszabályra lesz szükség. Nehézség állhat elő például akkor, ha a teherhatáron belül eső hitelintézeti követelések közé magánszemély jelzálogjoga avagy pedig teherrendezés alá nem eső követelés ékelődnék be. Ennek elhárítása akként történhetnék, hogy a szindikátus javára szolgáló jelzálogjognál tkvi feljegyzést nyerne, hogy ezen jelzálogjognak megfelelő részét a magánhitelező javára bekebelezett, illetve megnevezett hitelező javára teherrendezés alá nem eső követelés biztosítására szolgáló jelzálogjog rangsorban megelőzi. Ugyancsak felmerülhet a kérdés, mi történik azesetben, ha a védett kisbirtokot kizárólag magánszemélyek javára bekebelezett jelzálogjogok terhelik. Ehelyütt azonban probléma csupán azon egészen ritka esetben állhat elő, ha a magánszemély követelése egyetemlegesen terhel több ingatlant és ezen egyetemleges jelzálogjogok rangsora különböző. Ily ritka esetek megoldására változatlanul az 5000/1937. M. E. sz. rendelet 6—9. §§-aiban foglalt jogszabályok lennének irányadók. Tekintettel arra, hogy a helyi bizottságok immár a szükséges adatok birtokában vannak, a védett kisbirtokosok ügyében a kitűzendő teherrendezési tárgyaláson tulajdonkép a sorrendi tárgyalásnak megfelelő tárgyalást tarthatnának, melyen az 5000/1937. M. E. sz. rendeletben foglalt eljárási szabályok alapulvétele mellett meghozhatnák sorrendi határozatukat, vagy felosztási tervezetüket, — hasonlóan azon felosztási tervezetükkel, melyet a 14.000/1933. M. E. sz. rendelet 6. §-ában foglalt kedvezményt igénybe vett védett gazdaadósok által az ú. n. alapba befizetett összeg felosztása tárgyában készítettek — mely felosztási tervezetük felülbíráló hatósága változatlanul a Pénzintézeti Központ maradna. A helyi bizottsági felosztási tervezet ellen az érdekelt feleket kifogásolási jog illetné meg, mely felett a Pénzintézeti Központ határozna. A perre utasítás is a Pénzintézeti Központ hatáskörébe tartoznék, melynek azonban csak akkor lehetne helye, há az érdeksérelem 400.— pengőt meghaladna.