Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet

279 ingatlanok kat. t. jövedelmének 40-szeres szorzatán belül eső követelései hosszú lejáratú törlesztéses kölcsönné (50 éven át 4 és 14%-kal kamatozó) alakulnak át, a kat. t. jövedelem 40-szeres szorzatán túl eső követelések pedig a 10,000/ 1935. M. E. sz. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mérvű könyvjóváírás útján nyernek kiegyenlítést. A 10,000/1935. M. E. sz. rendelet 27. §-a, illetve az 5000/ 1937. M. E. sz. rendelet 37. §-a módot nyújt a hitelintézeteknek, hogy a védett kisbirtokok teherhatárán belül eső és a fentiek szerint hosszú lejáratú kölcsönné átalakuló követelésüket készfizetői kezességük mellett a Magyar Pénzügyi Szindikátus-ra engedményezhessék, mely szindikátus az engedményezett követelések alapján évi 5 és %%-kal kamatozó 50 év alatt törlesztendő kötvényeket bocsát ki. — Az 5000/1937. M. E. sz. rendelet 38. §-a értelmében a Magyar Pénzügyi Szindikátus a reá engedményezett követelések tőkeösszegének 70%-át készpénzben folyósítja, 30%-át pedig mezőgazdasági kötvényeknek átengedésével szolgáltatja az engedményező hitelintézetnek. A hitelintézetek tehát jelzálogjoggal biztosított teherhatáron belül eső követelésük ellenében részben készpénzt, részben kötvényt, a teherhatáron túleső követelésükért pedig állami könyvjóváírást, — tehát helyettesíthető és osztható értéket fognak kapni. Különös tekintettel a 14,000/1933. M. E. sz. rendelet 27. §-ának 4. bekezdésében foglalt azon rendelkezésre, mely szerint e szakasz alapján teljesített készpénztörlesztés következtében megszűnő jelzálogjog ranghelyével az adós nem rendelkezhetik és a megüresedő ranghelyen a hátrább álló hitelintézeti követeléseket kell a telekkönyvi rangsor szerint sorozni, a védett kisbirtokok teherhatárán belül eső követelések túlnyomó részben hitelintézetek javára állanak fenn. Ezen mosthivatkozott feltevés mellett kézenfekvő az a megoldás, hogy miután a hitelezők jelzálogjoggal biztosított követelése készpénz, kötvény és könyvjóváírás juttatásával nyer kielégítést, lényegében az a helyzet áll elő, mintha az ingatlan elárvereztetett volna és árverési vételár fejében nemcsak készpénz, hanem kötvény és könyvjóváírás, tehát helyettesíthető és osztható értékek folytak volna be. Ezen helyettesíthető értékek szétosztása legegyszerűbb és legigazságosabb módon a sorrendi árgyalásra előírt jogszabályok alapján — a gazdavédelmi rendeletekben foglaltak szem előtt tartása mellett — történhetik. A fenti elgondolásnak megfelelő megoldás amellett, hogy a végleges teherrendezés lebonyolítását gyorsabbá és egyszerűbbé teszi, azon további előnnyel bir, hogy a szin-