Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - A házassági köteléki perekre vonatkozó joghatósági szabályaink reformja

11 szűnt, mert még ma is vannak olyanok, akiknek házassági köteléki ügyei ma is elintézetlenek, és mivel a belföldön lakó külföldiek köteléki pereinek hovatartozandósága a házasságjognak ma is egyik legnehezebb problémája, a kérdést újból megfontolás tárgyává kell tenni, és ezt felvetve, kérdem, érdekli-e a külföldi államot, pld. az utódállamokat, hogy rendezve van-e nálunk (belföldön) lakó honosainak köteléki ügye, ha már évek óta, sőt talán évtizedje nem köti az itt élő külföldit hazájához más, mint az, hogy polgárának mondja magát, holott tényleg minden dolgukkal beolvadták egy idegen, pld. a magyar állam testébe, a belföldiek életviszonyaiba, és itt vannak vita esetére bizonyítékaik is. Ennélfogva helyesebbnek tartanám a fórum domiciliii álláspontjára való helyezkedést, és az ittlakó külföldi állampolgár köteléki ügyeinek elintézését, nem nézve azt, hogy elismeri-e a hazai állam a magyar bíróság ítéletét érvényesnek vagy sem. Azt egyébként, hogy a Ht. nem helyezkedett az országban lakó külföldi házastársak házasságából eredő vitáival szemben a desinterressement álláspontjára, a Ht. 118. §-a maga is bizonyítja. Eszerint ugyanis „Külföldi házastársak Magyarországon tartózkodása esetében magyar bíróságok a 98. §. (ágy és asztaltól való különélés elrendelése) a 101 —103. §-oknak megfelelő a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és ezeknek, valamint a nőnek tartása és a szükséges tárgyaknak az utóbbi részére kiadása iránti intézkedést akkor is megteheti, ha a házassági per hatóságuk alá nem tartozik". Mutatja, hogy nem a házastársak ittlakása, hanem már puszta ittartózkodása esetén is a rend fenntartása kedvéért is indokoltnak látta a fenti kérdésekben való eljárást. Mennyivel inkább forog fenn a rendcsinálás szükségessége és pedig az egész kötelék kérdésére kitérjedőleg is, ha nem ittartózkodókról, hanem ittlakókról (és pedig mint javaslom: legalább három éve ittlakó-król) van szó. De tegyük még hozzá mindjárt, hogy a magyar bírói eljárás a belföldön lakó külföldiek .köteléki pereiben távolról sem jelentené a magyar anyagi jog alkalmazását, mint pld. Ausztria és Franciaország, hanem az anyagi jog terén alkalmazandó volna a külföldi hazai törvénye. Minélfogva pld. az olaszok házasságát, bármilyen felekezetűek, és az osztrák katolikusok házasságát a mi bíróságaink nem bontanák fel, mert a Code Civile a bontást egyáltalán nem ismeri felekezetre tekintet nélkül, az Optk. pedig katolikus osztrákokra nem. És miután minden reform csak óvatosan haladhat, a magyar joghatóság előfeltételeként még így is kikötném, hogy: ha legalább három éve áll fenn a közös ittlakás és ez közokirattal igazolható. Viszont meg kell vallanom, hogy, amikor az összehasonlító joganyagot nézem, több nagysúlyú törvényt találok ellenkező állásponton, tehát a mi Ht.-ünlk 116. §-ának oldalán. így a svájci polgári törvénykönyvet életbeléptető törvény 59. §. 7/H. pontját: ,,Ein Auslánderischer Ehegatte, der in der Schwaiz wolhnt, kann eine Scheidungsklage beim Richter seines Wohnsitzes anbringen, wenn er nachweist, dass nach Gesetz oder Gerichtsgebrauchsei-