Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Két kérdés a ranghellyel való rendelkezés körül

275 jogosultak szempontjából közömbös változtatásra irányul és ezzel szemben a konkrété elbírált esetben oly változtatásról van szó, amely igen is érinti a többi jogosultak érdekeit, már adva van, hogy az eseti tényállás lényeges pontban elüt a 80. §. tényállásától. Ha most ezen megismerés után közelebbről dogmatikusan keressük az eltérést, ügy hamar reájövünk arra a differenciára, hogy a törvény 80. §-a a jelzálogjognak a jelzálogjog egyes nemei szerinti megváltoztatását engedi (a törvény maga is a „másnemű" kifejezést használja), míg a konkrét esetben nem a jelzálogjog neme szerinti megváltoztatás, közönséges jelzálogjognak biztosítéki jelzáloggá való átalakítása etc. forog szóban, hanem a jelzálogos követelés valutájának megváltoztatása, amiről pedig a törvény 80. §-ban szó nem esik. Az egyéb bejegyzett jogosultak hozzájárulását szükségtelenné tevő átváltoztatás tényállása helyett tehát egy más oly tényállás van adva, amely az egyéb bejegyzett hitelezőik érdekét érintvén, természetszerű, hogy ezen egyéb bejegyzett jogosultaknak az ügyben beleszólást kell engedni, tmintahogyan a felfolyamodási aktorátus szempontjából a Kúria végzése kétségtelenül helyesen fejti ki az egyéb bejegyzett jogosult felfolyamodási jogosultságát. E soroknak célja csupán az volt, hogy az érdemben helyes döntés indokolásával szemben reá mutasson arra, hogy a 80. §. valóságos tényállását felölelő esetekben, amikor tényleg csak a jelzálogjognak neme szerinti átváltoztatásáról van szó, a további bejegyzett jogosulták hozzájárulása nem lesz szükséges az esetre sem, ha egyébként a jelzálog tulajdonosa a 18. §. 2. bekezdése értelmében rendelkezési jogáról lemondott és hogy a rendelkező jogról történő lemondás nem ifoglalja magában az átváltoztatás iránti jogról szóló lemondást is. Az eset felvett egy anyagi jogi (és egyúttal anyagi) jelentőségű formája szerint a telekkönyv-technikai kérdés alacsonyabb rangjára szorított problémát. Nizsalovszky jelzálogjog kommentárja helyesen utal arra (276. lap), hogy a 80. §>. esetében tulaj donképen két aktus egybeolvadásáról van szó, az előző jelzálogjog törléséről és az új jelzálogjog megalapításáról. ,,A törlés- és az új jelzálogjog alapítás együttessége külsőleg támogatja a ranghellyel rendelkezés elve alá való subsumálást). Ha ekkép a telekkönyvi végzést, amely az átváltoztatásnak helyt ad, elkülönítjük a törlést rendelő résztől, — akkor ennek az elkülönítésnek következései is vannak. Mi történik felfolyamodás esetén, amikor a támadás egyedül az új jelzálogjog megalapítását rendelő rész ellen történik a törlést kimondó részt a támadó nem sérelmezi, az neki nem érdeke; az egyedül megtámadott új jelzálogjog megalapítás ellen használt támadás sikeressége esetén mi történjék a meg nem támadott 1*